2012. december 31., hétfő

Mérlegen az izraeli gazdaság


A 2012. év utolsó napján az Izraeli Statisztikai Hivatal közzétette az állam legfontosabb gazdasági mutatóit.

A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió közlése szerint a gazdaság növekedése tovább lassult. A ma végződő 2012. évben 3,3 százalékos volt, szemben a 2011. év 4,6 és a 2010. év 5.0 százalékos éves növekedésével. Ugyanakkor ez a mutató 2 százalékkal meghaladja az OECD államok átlagos növekedési arányát, és 1 százalékkal az Amerikai Egyesült Államokét is.

Az idén tovább nőtt az államadósság: míg a 2011. év végén 22 milliárd sékel volt, az idén már 34 milliárd sékel (9,1 milliárd dollár), ami a nemzeti össztermelés 3,7 százalékát teszi ki.

Munkanélküli a munkaképes lakosság 6,9 százaléka, ami egy teljes százalékkal alacsonyabb a fejlett gazdaságú államok hasonló adatánál.

A viszonylag kedvező összehasonlítások ellenére Stanley Fischer professzor, a Bank of Israel, az állami jegybank kormányzója nem bíztat sok jóval a következő évben. Éves jelentését azzal kezdte, hogy gazdasági válság nincs, de a folyamatosan növekvő államadósság mérséklése a soron következő kormány egyik legfontosabb és legsürgősebb feladata lesz.

Az államkincstár egyensúlyának a helyrehozása a tekintélyes közgazdász szerint csak népszerűtlen intézkedésekkel képzelhető el: adóemelésekkel és az állami kiadások erőteljes visszafogásával. 

A kormány valamennyi minisztérium költségvetéséből lefaragna, ám a honvédelmi minisztériuméból bajosan lehet, tekintettel a régió egyre bizonytalanabb biztonsági helyzetére. A “Vaskupola” és a többi rakéta-elfogó rendszer országos kiépítése csillagászati összegekbe kerül. Tartani lehet tőle, hogy az oktatásra, az egészségügyre és a szociális kiadásokra szánt forrásokból vonnak le az egyébként semmi hasznot nem hajtó, de a honvédelem szempontjából életfontosságú katonai kiadásokra.

2012. december 30., vasárnap

Benyújtották a vádiratot Avigdor Lieberman ellen • A vád: csalás és bizalommal való visszaélés


Vasárnap az ügyészség a jeruzsálemi Járásbíróságon benyújtotta a módosított vádiratot Avigdor Lieberman volt külügyminiszter ellen. Csalással és bizalommal való visszaéléssel vádolják.

A vád indoka: Zeév Ben-Árje volt minszki izraeli nagykövet Liebermannak őrá, a külügyminiszterre vonatkozó titkos és bizalmas vizsgálati anyagot szolgáltatott ki. Hitszegő szolgálataiért Lieberman Ben-Árjét előnyökben részesítette, egyebek között kinevezte Lettországba nagykövetnek. Mindezt hatalmával való visszaéléssel tette, mint külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, aki a kinevezési bizottságnak is tagja volt.

A vádirat szerint Lieberman elmulasztotta tájékoztatni a kinevezési bizottságot Ben-Árje bizalmi visszaéléséről, titkos információ kiszolgáltatásáról, ami pedig Lieberman hivatali kötelessége lett volna.

A vádirat szerint Lieberman tudatában volt annak, hogy Ben-Árje várható előnyökért követte el a szabálysértést, és kinevezése a fecsegés ellenértéke volt.

Lieberman korábban kifejezte reményét, hogy az ítéletet ügyében még a Kneszet-választások, január 22. előtt meghozzák.

A politikus a Likud párttal választási egyezségben álló Jiszráél Béjténu párt vezetője, vagyis a „Likud-Béjténu” Binjámin Netanjáhu után következő második embere.

Számos vezető politikus erkölcsileg kifogásolhatónak tartja, hogy ilyen vád terhével – Netanjáhu és a Likud-Béjténu egyébként valószínű választási győzelme esetén – vezető posztot tölthessen be az állam irányításában. ◙ 

Szilveszter: nem kóser


Minden év végén visszatér a probléma, amely főként az étterem- és különterem-tulajdonosoknak okoz fejfájást. 

December második felében menetrendszerűen érkezik a rabbinátus körlevele: aki bármiféle szilveszteri rendezvényt tart – elveszíti a kósersági igazolványát, azt a pecsétes papírt, amelyet a vendéglátó intézmények bejáratánál szoktak kiragasztani. És amely nélkül egyes városok – főként azok, amelyekben a vallásos tanácstagoknak szava van – nehézséget támasztanak, akár a működési engedélyt is megvonhatják.

Nem is beszélve arról, hogy az ország zsidó lakosságának jórésze ha nem is kimondottan vallásos, de a kóserságot, az étkezési törvényeket betartja, és erre az étterem, illetve a különterem kiválasztásánál is odafigyel.

Ugyanakkor az Európából és Amerikából érkezettek még jól emlékeznek szülőhelyük Szilvesztereire, és sokan szeretnék itt is családi-baráti körben tölteni a dátumváltás éjjelét.

Az izraeli rabbinátus azonban, amely – ellentétben a legtöbb, zsidók által is lakott ország rabbinátusával, itt kizárólagosan ortodox, vagyis “keményvonalas” – a szilveszteri mulatságokban, vagy akár csak vacsora-összejövetelekben keresztény vallási ünneplést lát, amely kizáró ok a kósersági igazolás megadására. Akkor is, ha a főzés és a felhasznált anyagok amúgy megfelelnek a zsidó vallás rituális követelményeinek. (Mindez csak a zsidó tulajdonban lévő létesítményekre vonatkozik, a keresztény és muzulmán arab tulajdonúakra és a külföldi turistákat kiszolgáló szállodákra nem.)

Marad tehát a dilemma, a rejtőzködés, a kiskapuk keresése. A legtöbb szilveszterező az orosz-ajkú közösség köréből kerül ki, de a dél-amerikai származásúak zöme sem hagyná ki. Az utóbbi évtizedekben érkezett magyar olék is “buli-pártiak”, de legtöbbször otthon, baráti körben bontanak pezsgőt éjfélkor. A malac farkát azért nem húzzák meg... 

2012. december 29., szombat

Légierő: csak a töredékét…

EGY VÉGZŐS KADÉT: "SZÁRNYAKAT" KAPOTT

Amir Esel vezérőrnagy, az Izraeli Légierő parancsnoka a pilóta-tisztiiskola e héten végzett növendékei előtt, a fegyvernem Chácérim-i bázisán tartott beszédében kijelentette: a közelmúltban lezajlott "Felhőoszlop" hadművelet során a Légierő csak egy töredékét mutatta meg képességeinek.

"Légierőnk bármely távolságra elér, és ha valahonnan támadás ér bennünket, az ellencsapástól az egész Közel-Kelet visszhangozni fog" – mondta a tábornok, szavait főként Teheránnak címezve.

A végzős pilóták ünnepségén Binjamin Netanjáhu miniszterelnök is jelen volt, és azt mondta: a "Felhőoszlop" hadművelet valamennyi bevetésében a Légierő minden igyekezetével kímélni próbálta a civil lakosságot. E magatartás pontosan az ellenkezője a Gázai-övezetből rakétázó terroristák gyakorlatának, akik éppen a polgári lakosságot, a sűrűn lakott városokat célozták meg."

A kormányfő kitért a palesztin és az Izraellel ellenséges tényezők vádjaira, hogy az Izraeli Hadsereg háborús bűnöket követett volna el. "Szíria légiereje saját lakosságát irtja, de ott senki nem aggódik amiatt, hogy nemzetközi egyezmények semmibe vételéért felelősségre vonnák". ◙

2012. december 28., péntek

Tel Aviv: „Tel Awifi”


A közeljövőben egész Tel Avivot lefedi az ingyenes, 20 Megabyte-os sebességű Wi-Fi (vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációs) hálózat. Ez azt jelenti, hogy az "első héber városban" internet-hozzáférés lesz utcán és téren, parkban és kávézóban, minden nyilvános helyen, éjjel és nappal, a hét minden napján.

A fejlett technológiával rendelkező államok sok városában ez már régóta természetes szolgáltatás. Tel Aviv önkormányzatának a projekt 6 millió sékelébe (1.6 millió dollár, 1.2 millió euró, 355 millió forint) kerül. A nagyvárost befedő hálózatot néhány hónapon belül az izraeli Motorola Solutions cég összesen mintegy 80 állomás fokozatos kiépítésével valósítja meg.

Elsőként a leglátogatottabb helyek: a tengerpart, a nagy parkok és a város sugárútjai részesülnek a Wi-Fi "áldásaiban".

Az Izraeli Vasutakon már megszokott az ülések közötti asztalkákra, vagy az ölekre fektetett laptopok látványa, amelyeken az utasok a vasút Wi-Fi szolgáltatása révén böngésznek a világhálón. Ez a rohamosan terjedő "okostelefonok" használatát is lehetővé teszi.

2012. december 27., csütörtök

Rendkívüli titkos találkozó Netanjáhu és II. Abdallah király között

EGY KORÁBBI TALÁLKOZÓ

A Londonban megjelenő “El-Kudsz el-arabi” lap értesülése szerint Binjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnök az elmúlt napokban titkos megbeszélést folytatott Ammanban II. Abdallah jordániai királlyal.

A megbeszélés témája a szíriai polgárháború által okozott körzeti biztonsági válság volt. Netanjáhu közölte Izrael álláspontját, mely szerint a Szíria területén található biológiai és vegyi fegyvereket meg kell semmisíteni, amint azok terrorista szervezetek – például a Hezbollah – kezébe kerülnek. Megegyezés a fenti forrás szerint nem született.

Jeruzsálemi kormánykörök szerdán megerősítették az értesülést.

Jordánia az egyetlen arab állam a régióban, amely hajlandó volt tárgyalni Izraellel e körzeti kockázatról. Egyiptom és Szaud-Arábia erre nem volt hajlandó, állítólag attól tartva, hogy egy ilyen érintkezés hátráltatná a megegyezést Asszad és ellenzéke között, vagy Asszad békés távozását a hatalomból.

Szíriai ellenzéki források szerint a két éve folyó polgárháborúnak eddig több, mint 45 ezer halott áldozata van.

Légierő: F16-os harci gép szerencsés kimenetelű balesete

F16I tipusú vadászbombázó a http://www.israeli-weapons.com honlapról

Kedden végzetessé válható baleset történt az Izraeli Légierő egyik F16-os tipusú vadászbombázó gépével.

A vadászgép a galileai Ramat David légitámaszponton, egy rutin gyakorlat után készült leszállni, amikor a pilóta súlyos technikai hibát észlelt. Ennek ellenére sikerült a leszállási manőver, de a gép letért a leszállópályáról.

A gépben súlyos kár esett, személyi sérülés nem történt.

A baleset körülményeit kivizsgálják.

Az elsődleges vizsgálat szerint nem történt emberi mulasztás. A gyakorlatot folytatják. 

Kneszet-választások, 2013. január 22: ötmillió bent, félmillió kint

A kevesebb, mint egy hónap múlva esedé-kes Kneszet-választások előtt az izraeli Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta: Izraelben 5,1 millió a választásra jogosult polgárok száma, míg külföldön 560 ezer izraeli választó tartózkodik.

Utóbbi szám bizonytalan, miután számos, huzamosan külföldön tartózkodó izraeli állampolgár időközben elhunyhatott, amiről az izraeli hatóságok nem vehettek tudomást.

Legutóbb 2009. januárban tartottak Izraelben általános parlamenti választásokat. Azóta 333 ezer fővel gyarapodott a szavazásra jogosult állampolgárok száma.

A szavazásra jogosultak 81 százaléka zsidó, 15 százaléka arab vagy drúz nemzetiségű, míg 4 százalék egyik etnikai csoportba sem sorolható. (Többségük orosz ajkú.)

Lieberman: veszélyben a miniszterség


Mint arról hírportálunkban beszámoltunk, elhalasztották Avigdor Lieberman, a 2. Netanjáhu-kormány volt külügyminisztere ellen kitűzött ítélethirdetést.

Az új időpont a közeli napokra várható. A rendőrség kedden, röviddel a Likud-Béjténu párt-szövetség választási kampányának a megkezdése után 40 percen át hallgatta ki Liebermant a gyanúsítás alapjául szolgáló, neki tulajdonított súlyos hivatali szabálytalanságokról. A kihallgatás során szembesítették volt helyettesével, Dani Ajalonnal, aki Zeév Ben-Árje volt minszki izraeli nagykövet kinevezési ügyében ellene vallott.

Szerdán a rendőrség a nyomozás legfrissebb dokumentumait átküldte az Állami Ügyészségnek. Lapértesülések szerint a politikus ellen a korábbinál jóval súlyosabb vádat emelnek, mint az korábban várható volt. Lehetséges, hogy az ítéletben olyan kitételek is fognak szerepelni, amelyek magukban foglalják az izraeli igazságügyi nyelvezet “kalon” kifejezését, amelynek magyar jelentése nagyjából “erkölcsi szégyenbélyeg”.

Egy ilyen ítélettel tarsolyában nehezen elképzelhető, hogy folytathatja politikai pályafutását.

2012. december 25., kedd

Áldás fentről: bőséges esők, telik a Kineret


A legutóbbi hétvége bő esőzései negyed méterrel megemelték a magyarul inkább Genezáreti tóként ismert Kineret vízszintjét.

A tó Izrael víz-szükségletének negyedrészét elégíti ki.

Ilyen mérvű hirtelen emelkedés a tó vízszintjében legutóbb húsz éve, 1992-ben volt.

Izraelben – és a régióban – csak a három-négy téli hónapban hullik csapadék, decembertől legfeljebb márciusig, nagyritkán áprilisig. 

Az utóbbi hat év aszályosnak bizonyult az adott időszakban leesett kevés csapadék miatt, így a mostani örvendetes hírek ellenére még 3.22 méter hiányzik ahhoz, hogy a tó elérje rendes szintjét. ◙

2012. december 24., hétfő

Karácsony 2012, Izrael: 158 ezer keresztény

CHRIST CHURCH, JERUZSÁLEM, ÓVÁROS.

Az izraeli Statisztikai Hivatal, a nyugati kereszténység legnagyobb ünnepe beköszöntével, mint minden esztendőben, most is közli az ország területén élő keresztény polgárainak a számát és különböző adatait.

Ma Izrael Államnak 158 ezer keresztény polgára van, akik valamelyik egyházközségbe tartoznak. Az összlakosság 2 százalékát teszik ki.

A kilencvenes évekig Izraelben keresztények csak arabok voltak. Azóta a Szovjetunió utódállamaiból a milliós tömeg-bevándorlással nagy számban érkeztek nem-zsidó oroszok, ukránok és más nemzetiségűek, akik zsidó házastársaik vagy egy-egy zsidó felmenőjük révén érkeztek az országba. Egy részük gyakorló keresztény (még pópák is akadnak közöttük), így a 158 ezer keresztény állampolgárnak ma csak 80 százaléka arab, a fennmaradó 20 százalék, mintegy 30 ezer lélek, zömmel orosz anyanyelvű. (A zsidóként nem bejegyzett, de hivatalosan más valláshoz sem tartozó orosz anyanyelvűek száma 300 ezer fölött lehet.)

A legtöbb keresztény arab Názáretben él: 22 ezer. A 70 ezer lakosú város két nemzedékkel ezelőtt még keresztény többségű volt: ma már a muzulmánok vannak többségben. Haifa, a galileai Sfaram város, Jeruzsálem és Jaffa a legtöbb keresztény-arab lakóhelye.

A statisztika azt is nyilván tartja, hogy az ország különböző etnikai-vallási közösségei – a zsidó, a keresztény, a drúz, a városi arab muzulmán, a beduin – között a keresztény lakosság ifjúsága mutatja fel a legjobb tanulmányi eredményeket.

A Palesztin Autonómiában is az izraelihez hasonló számú keresztény lakosság él: 167 ezer. Betlehem, akárcsak Názáret, keresztény többségűből muzulmán többségű város lett.

A nyugati kereszténység december 24-25-i ünnepnapja a keresztény kisebbségen belüli kisebbség ünnepe. Mind az arab, mind az orosz keresztények többsége a görög-keleti ritus szerint tartja a Karácsonyt, vagyis január 6-án.

Több tízezernyire tehető az országban élő, idős-ápolással foglalkozók, többnyire hölgyek létszáma. A legtöbben a Fülöp-szigetektől jöttek, de a “mötáplot” nem kis százaléka Magyarországról és Erdélyből vállalta a nem mindig könnyű és kellemes munkát. Nem állampolgárok. Ők a nyugati, katolikus vagy protestáns kereszténység hívei. Ezúttal is köszöntjük őket olvasóink között.

Nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést az Izraelben több tucat gyülekezetet alakító, és zsidó nemzetiségű (a zsidó itt nemzetiség) “mesihi” zsidókról, akik a zsidó vallás elemeit tartva a názáreti Jézust tartják a zsidó hagyomány által (is) várt Messiásnak. (A Messiás szó héberül Másiáh, magyar jelentése “Felkent”. A görög “Hrüsztosz” szó ennek tükörfordítása.) Náluk nincs Karácsony, miután az szerintük nem biblikus: egy régi, a pogány Európából örökölt hagyománynak tartják.

Az arab és orosz keresztényekkel szemben doktrínáik inkább a nyugati protestáns egyházakhoz hasonlítanak. A “mesihi” zsidók száma ismertelen: ezt az adatot nem teszik közzé. Becslések több tízezer főről szólnak. A “Jád leáhim” vallásos zsidó szervezet valóságos hadjáratot folytat ellenük (a született arab keresztényekkel semmi bajuk.) És, lévén a térítés sem ismeretlen köreikben, az ilyen tevékenységet tiltó állammal is szembe kerülhetnek. Tragikomikusnak is felfogható, hogy a “mesihieket” a nyugati – főleg amerikai – keresztény közösségek segítik, a “Jád leáhim”-ot az ugyancsak amerikai ortodox és haszid zsidó közösségek... ◙

2012. december 23., vasárnap

Szemben az egész világgal: Izrael tovább építi Jeruzsálemet


Napokkal Karácsony előtt, az ádvent heteiben a világsajtó (amely oly sokak szerint zsidó kézben van) Jeruzsálem makacs építkezési szándékairól panaszkodik, Izraelt vádolja a béke utolsó esélyeinek az elszabotálásával.

Minden jelentős, és több kevésbé jelentős nyugat-európai állam, továbbá Oroszország elítélte, de még az Izraellel szemben legliberálisabb Egyesült Államok is „provokatív aktusnak” nevezte az izraeli döntést, amely Jeruzsálem körzetében több ezer lakás építését helyezett kilátásba. Építkezésről ugyan még szó sincs, még a tervezett negyedek házainak a körvonalai sem bontakoztak ki az építészmérnökök számítógépeiben – csupán elvi elhatározásról van szó.

A londoni The Times a múlt héten hosszú cikkben értekezett a Jeruzsálem északi negyedében, Rámát Slomóban tervezett 1500 lakásegységről – hogy félreértés ne essék, a mellékelt fotó előterében egy fekete kalapos, táleszt viselő ortodox zsidó sétál. (A cikk Kelet-Jeruzsálemet említi. Az ultraortodox zsidók számára 1995-ben alapított negyed addig lakatlan dombokon épült, jórészt 1967 előtt is Izraelhez tartozott területen. Egy fia arabot sem költöztettek ki vagy telepítettek át innen. Abu Mázen viszont több ízben kijelentette, hogy a leendő palesztin államban egyetlen zsidó sem élhet majd.)

Néhány nappal korábbi számában ugyanez a brit lap arról ír, hogy a Jeruzsálem és Betlehem közötti Giv’át hámátosz néven ismert dombra Izrael 2160 lakást tervez, amely a cikkíró hölgy, a héber nevet viselő Sheera Frankel szerint az arab Betlehemet elvágja Jeruzsálemtől. 

A lap térképet nem közöl, csak egy gyertyát gyújtó asszony képét, így rejtve marad, hogy egy leendő negyeden bizonyára átvezető útvonal miként vágja el egymástól a két várost. Izrael vélhetően a Betlehembe vezető úton található Ráchel sírját sem tervezi elvágni sem zsidó, sem más zarándokok elől. (Egyébként 2600 lakásegységről lenne szó.)

Netanjáhu kormánya kifejezetten retorzióként hozta a több ezer lakásegység tervére vonatkozó döntést, miután a Palesztin Hatóság a közvetlen tárgyalások elutasításával az ENSZ-nél kényszerítette ki akaratát megfigyelő státusz elérésére.

Húzódik Lieberman ítélethozatala


Mint arról hírt adtunk, december 18, kedd estére várták a korábban, december 14-én külügyminiszteri posztjáról leköszönt Avigdor Lieberman ellen hozandó ítélet kihirdetését, amelyet akkor két nappal elnapoltak.

Ítélet azonban nem született sem két nap, sem az azóta eltelt öt nap alatt (közben volt egy gyakorlatilag munkaszüneti fél péntek és egy szombat is, elismerjük).

Igazságügyi berkekben két okot hoznak fel a késlekedésre. Az egyik az igyekezet, hogy az ítélet előtt vádalku, vagy más megegyezés jöjjön létre az Ügyészség és a bizalommal való súlyos visszaéléssel gyanúsított politikus védői között. A másik: az üggyel kapcsolatban újabb tanúkat hallgattak ki, illetve újabb terhelő adatok jutottak az Ügyészség birtokába, amelynek tanulmányozására további idő szükséges.

Ez az ügy a volt belarusz nagykövettel, Zeév Ben-Árjével kapcsolatos, aki bizalmas információkat szolgáltatott ki Liebermannak a miniszter ellen folyó nyomozásról. Lieberman, mint külügyminiszter, ezért előnyökben részesítette Ben-Árjét.






2012. december 22., szombat

Világvége után: Kezdetben...


Megint túléltünk egy világvégét december 21-én. A legutóbbi a 2000. év előtt volt: a y2k hisztéria. A komputerek megbolondulnak az ezres-váltástól, meg a 999 helyett beugró három nullától, leáll az elektromos agyak-vezérelte légiközlekedés, az áramtermelés, a vasúti- a városi forgalom, minden leáll, ez pedig világszerte megbénítja a társadalmakat…

Ezúttal egy maja csillagászati naptár volt a szóbeszéd alapja. Az állítólag évezredekkel ezelőtt megszerkesztett, de csak nemrégen felfedezett kőbe vésett rajzos naptár a Gergely-naptárnak megfelelő 2012. december 21-én egy több ezer éves világkorszak végét és egy új világ kezdetét jelzi.

Feltételezzük magunkról, hogy ép elmével, jó idegekkel látunk neki a kérdés vizsgálatának: van-e, lehet-e a világnak vége? Ehhez viszont a rendelkezésünkre álló tudással meg kell állapítanunk, miről is van szó? 

Mi, ma élő emberek, egy közel 6000 éves írott kultúra birtokában kétféle forráshoz fordulhatunk.

Az egyik a hit: a sokféle őstörténet, kozmológia (világteremtés-eposz) közül mi, zsidók Izrael Istenének a próféták általi kinyilatkozása – Tóra, Próféták, Iratok – igaz voltában hiszünk, bár sok részletet nem értünk belőle.

A másik a tudomány. Ez is ezer évek fejlődése, néha botladozása után jutott el oda, hogy végül, az első távcső, az első nagyító-lencse után 400 évvel elég pontosan megismertük a Világegyetem alig felfogható távlatait, az anyag részecske-kozmoszát és az élő sejt rejtelmeit. A tudomány nem „hisz”, hanem kísérletek sokaságával, matematikai összefüggések feltárásával bizonyít. Ami pedig a bizonyítás után van, az már nem hit, hanem tudás.

A héber nyelvben az OLÁM kifejezés a világot jelenti. Nemcsak a tér, hanem az idő teljességét is. A LÖOLÁM azt jelenti: soha többé (a jövőre utalva), a MÉOLÁM pedig azt, hogy még soha (a múltra utalva).

A Tóra, amely szónak a népszerű fordítása „Törvény”, de szó szerinti jelentése „mutatás”, arra „mutat”, hogy a Teremtő, aki a térrel együtt az időt is megteremtette, korlátlan ura a térnek és az időnek, és a teremtett világban csakis ő, a Teremtő végtelen. A teremtménynek, mindennek, aminek kezdete volt, annak vége is lesz. Ez igaz a térre és az időre is, amit költői kifejezéssel „Mindenségnek” neveznek: mivel volt kezdete, vége is lesz.

De mikor? Mikor volt a kezdet, és mikor lesz a vég?

A legfontosabb útmutatónk, fogódzónk – a fény. A filozófiában, a költészetben nagybetűvel. A fizikában, ami mérhető kategóriaként foglalkozik vele, kisbetűvel. A fizika megközelítése az egyszerűbb. A fény – energia. A különböző színekben érzékelhető fénynek hullámhossza van, mint a rádió- vagy a televízió-adásnak, csak sokkal, de sokkal rövidebb. Egyébként a hang is hullámokban terjed, annak viszont a leghosszabb rádióhullámnál is nagyobb a hossza.

Sokáig azt gondolták, hogy a Fény, mint isteni jelenség, végtelen sebességű. Évszázados kísérletezések után a 20. században állapították meg pontosan, hogy a fény közel 300 ezer kilométeres sebességgel terjed másodpercenként. Ennek szemléltetésére példa: a Nap a Földtől 150 millió kilométerre van. A Napból kiinduló fény a Földre több, mint 8 perc alatt érkezik meg. Ha tehát (amit közvetlenül soha ne tegyünk) a Napba nézünk, azt látjuk, ami ott 8 perccel ezelőtt volt.

A hozzánk, akik a Nap körül keringő harmadik bolygón élünk, legközelebbi csillag neve Proxima Centauri. Ez egy nagyjából hasonló csillag, mint a mi Napunk. Lehetséges, hogy körülötte is keringenek bolygók. A Proxima Centauri olyan messze van tőlünk, hogy a fény, amely, mint mondtuk, 300 ezer kilométert tesz meg minden másodpercben, 4 év alatt ér el onnan ide. Vagyis, ha erre a csillagra ma ránézünk, azt látjuk, ami 4 évvel ezelőtt volt. Ha tehát valamilyen kozmikus katasztrófa következtében a csillag tavaly megsemmisült, mi azt innen csak három év múlva fogjuk észrevenni.

A Föld a saját tengelye körül forog – ez okozza a nappalok és az éjszakák váltakozását – és a Nap körül is kering, 365 naponként tesz meg egy fordulatot, ez a mozgás az év alapja. A Föld körül kering a Hold, körülbelül 29 nap alatt tesz meg egy teljes fordulatot, ez a zsidó és a muzulmán hónapszámítás alapja.

A Naprendszer – a Nap és a körülötte keringő 9 bolygó, a legtöbbjük körül keringő holdak – is egy nagyobb rendszer tagja.

Ha tiszta éjszaka felnézünk az égre, a középen egy csillagokból álló széles, halvány, felhőszerű sávot látunk, amit magyarul Tejútnak nevezünk. Ez a mi csillagrendszerünk központja, amitől a Nap meglehetősen távol van.

A Tejút egy rendszer, valóságos „csillagváros”, amelyben a mi Napunkkal együtt legalább 200 milliárd (200 ezer millió) csillag van. Az ilyen „csillagvárosokat” galaxisnak nevezik. Általában spirál-formában helyezkednek el a kozmosz, a Mindenség terében.

A mi „csillagvárosunk”, a Tejútrendszer egy a megszámlálhatatlanul sok „csillagvárosok” között. Az egyik legjobban látható galaxis, az Androméda-köd, 2,5 millió fényévre van tőlünk. Az a fény, amely ma a távcsövön át a szemünkbe jut, 2,5 millió évvel ezelőtt indult el onnan. Vagyis, ha az égen meglátjuk az Androméda-ködöt, amit látunk, az a 2,5 millió évvel ezelőtti helyzet.

Léteznek sokkal távolabbi objektumok is a világegyetemben, „ameddig a szem ellát”. Meddig lát el? A mai legnagyobb teljesítményű lencsékkel 13,7 milliárd (13,700 millió) fényévnyi távolságra lehet ellátni. Ezt a tudomány úgy értelmezi, hogy ez a távolság a legnagyobb. Akármerre nézünk, akármilyen irányba, ennél messzebb nincs. Ez a Világmindenség határa. Ott kezdődik (innen nézve ott végződik) a tér, és ott kezdődött az idő is. (Einstein által tudjuk, hogy Tér és Idő összetartozik.) Ez a hely az, amely legrégebben jött létre. Messzebbre nem lehet látni. Nagyobb távolság nincs. Régebbi idő nincs.

A fizika mai felfogása szerint a Világegyetem egy elképzelhetetlenül erős robbanással, körülbelül 13,7 milliárd évvel ezelőtt jött létre, éspedig a semmiből. Ezt az eseményt a modern fizika „ősrobbanás”, vagy „Nagy Bumm” néven emlegeti, a Biblia ugyanezt az eseményt Teremtés néven.
*
A Biblia-olvasásnak és -tanulásnak van egy nagyon fontos követelménye: figyelmesen kell olvasni. Többször, elgondolkodva, és az olvasottakat eddigi tudásunkkal összevetve.

Azt a hagyományos mondást is érdemes figyelembe venni, hogy Torá dibrá k’láson bnéj ádám, vagyis a Tóra emberek nyelvén beszél. Mégpedig a három-négyezer évvel ezelőtt élt emberek nyelvén. Olvassuk el például a Teremtés harmadik napjáról szóló szakaszt:

Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt.
Azután elnevezte Isten a szárazat földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó.
(1 Mózes 1:9-10)

Az Írásból érthető, hogy „kezdetben” egyetlen szárazföld volt. Ezt a geológia tudománya teljes mértékben igazolta. Elég, ha ránézünk egy világatlaszra, ahol az összes kontinenst együtt lehet látni. Dél-Amerika keleti partvidéke „becsúsztatható” Afrika nyugati partjaiba. Egymástól több ezer kilométerre lévő partvonalak hasonlítanak egymásra. Szinte látható, ahogy valami iszonyatos geológiai (földtani) katasztrófa következtében „szétcsúsztak”, és kialakultak a ma ismert földrészek.

Mikor történt ez?

A mai feltételezés szerint 200 millió évvel ezelőtt. A tudósok még nevet is adtak ennek az egybefüggő ős-kontinensnek: Pangea.

*
Noé bárkája is megmozgatja a mai ember fantáziáját.
Az Ádám utáni nemzedék már gyilkos és áldozat. Kájin és Ábel. Egy korábbi, elkárhozott világ emléke? Aztán a „nevető harmadik”, Ádám harmadik fia, Sét örökíti tovább az emberi fajt Noén keresztül a ma emberébe.

Noé bárkájának a története a Biblia Mózes I. könyve 6-9 fejezeteiben olvasható. A történet szerint Isten látva az emberek gonoszságát, szomorú lett: az Ő képmása megromlott. Azt is látta, hogy Noé becsületes, jó ember, ezért őt, feleségét, fiaikat (Sém, Hám és Jáfet) és azok feleségeit megkíméli a haláltól és megteszi őket a következő nemzedékek ősszüleinek. Isten megparancsolja Noénak, hogy a föld összes állatából vegyen egy-egy párt (egy hímet és egy nőstényt), hogy a vízözön elmúltával újra legyenek állatok a földön.

Mikor a bárka elkészült, Noé, családja és az állatok bevonultak a belsejébe, Isten rájuk zárta az ajtót. Az Özönvíz-történet szerint tehát Isten egy megromlott emberfaj eltörlését határozta el, egy család kivételével. De vajon miért haragudott meg az egész akkori emberiségre?

Lapozzunk vissza Mózes első könyvében. A 6. fejezet elején ez áll:

“Történt pedig, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön, és leányaik születtek, látták az istenfiak ('bnéj háelohim'), hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek. Akkor ezt mondta az Örökkévaló: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test. Legyen az életkora százhúsz esztendő.

Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik – sőt, még azután is –, óriások ('nefilim') éltek a földön. Ők azok a vitézkedők ('giborim'), akik ősidőktől fogva hírnevesek ('ánséj hásém') voltak.“

Kik lehettek ezek az „istenfiak”? Egyes magyarázatok szerint „bukott angyalok”. Jób könyve “istenfiak” alatt mindig angyalokat ért (1:6; 2:1; 38:7).

Vajon miféle lények házasságából származhattak “óriások”, “vitézkedők”? Talán egy előző Teremtésből megmaradt-túlélt lények? (A zsidó hagyomány szerint „Isten teremt világokat és eltöröl világokat”). Vagyis a „bukott angyalok” emberek leányaival kötött perverz házasságából származott mutációt, egy kegyvesztett emberfajt, sőt, az akkori teljes szárazföldi állatvilágot törölte el az Özönvízzel? (Talán az engedetlen “istenfiak” az állatok génjeibe is „belepiszkáltak”?) Szigorú ítélet, annyi bizonyos.

És a bárka?

Az eltörlésre ítélt Ősvilágban is állatfajok százezrei élhettek. Lett légyen az a bárka akármekkora, hogyan lehetett ennyi emlősállatot és madarat összefogdosni, belezsúfolni és együtt tartani? Könnyebben megértenénk, ha feltételezhetnénk, hogy a Noé-család egy gén-gyűjteményt kapott, amelyből a vizek leapadása után, és a mai, kontinensekre tagolt szárazföldre kilépve a bárkán megőrzött néhány ezer élő állattal és valamilyen technika segítségével „megelevenítette” a tárolt géneket…

További figyelemre méltó momentum:

„Minden, ami mozog, minden, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mind, úgy, mint a zöld növényt.”

(1 Mózes 9:3)

Vagyis az addig kizárólag vegetáriánus emberiség egyszerre vegyesevő lett. Ki programozta át az emésztőrendszerét növényevőből húsevővé? Isten angyalai egy nemzedék alatt átklónozták az emberiséget? 

*
Vannak helyek a Bibliában, ahol minden kétséget kizáróan jelentkezik az a bizonyos Felsőbb Intelligencia (ha úgy tetszik, Isten angyalai). Vegyük Jónás könyvét, ahol a kiszemelt küldöttet egy nagy hal („dág gádol”) elnyeli. Három napig rostokol szegény Jónás a “nagy hal” gyomrában, mígnem utasszállítója partra teszi őt.

Hogy hol? Ninivében.
Honnan is indult Jónás? Jaffából. A Földközi tenger partjáról.
Ninive pedig a Tigris folyam partján feküdt, a Perzsa-öbölbeli torkolatától jó 700 kilométerrel északra, a mai Irakban, Moszul város helyén.

Vagyis a “nagy halnak” a Földközi tengerből valahogyan át kellett jutnia a Perzsa-öbölbe, amely az Indiai óceán beltengere. Szuezi csatorna nem lévén, széltében át kellett szelnie a Földközi tengert, meg kellett kerülnie Afrikát, mindezt három nap alatt. Derék teljesítmény – de is nem ez a fő probléma. Hanem az, hogy halacskánknak, bendőjében Jónással 700 kilométernyit még fel is kellett úsznia a Tigris folyón Ninivéig. Márpedig ezt a legtöbb hal nem teszi: a tengeri hal haladéktalanul elpusztul, ha édesvízbe ér, de ugyanez történik a folyami halakkal is, ha tengervízbe sodródnak. (A lazacok bizonyos fokig kétéltűek, életük végén visszatérnek folyami ívóhelyükre, de utána el is pusztulnak.)

A rejtvény lehetséges megfejtése: a kiskorú emberiséget figyelemmel kísérő (és őt korábban kitenyésztő?) Felsőbb Intelligencia szemmel tartotta a kiszemelt emberkét, tengeralattjárójával kimentette és a kiszemelt helyszínre elszállította...

*
Érdeklődő és figyelmes gyerekek, akik megjegyzik és összehasonlítják a különböző órákon tanultakat, feltehetik a kérdést: hát a dinoszauruszokat nem említik a Bibliában?

Tényleg nem említik?

Az őshüllők léteztek, maradványaikat felfedezték, nem csalás, nem ámítás.
Vannak, akik azt monják, hogy a “táninim” ezekre illik. (A ma beszélt újhéberben a krokodil neve.) Jób könyvében szerepel a „behemot” nevű szörny-lény. Többnyire a vizilóval azonosítják. A behemót „farka, mint a cédrus” (40:17). Nos, ezeknek az óriás őshüllőknek igen terjedelmes farok-része volt, amit az őskorban élt ember hasonlíthatott a cédrusfához. A vizilónak ilyen farka nincs. (Jób könyvét sok kutató korábbinak tartja, mint Mózes öt könyvét.)

Vagyis a héber hagyomány szerint kevesebb, mint 6000 évvel ezelőtt élt Ádám leszármazottja láthatta a tudomány szerint millió évvel ezelőtt élt őslényeket? És mitől számoljuk a zsidó naptár mostani 5773. évét? A hatodik „nap” végétől, Ádám drámájától, az Édenkert-lét végétől? Ő volt az írni-olvasni megtanult homo sapiens sapiens elseje?

És mi volt a bűn? Mi volt a tiltott gyümölcs? "A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod." Biztosan nem alma, mint annyian emlegetik. És mi, vagy inkább ki volt a kígyó? Megannyi allegória, példázat, amelyekről talán csak a valóban utolsó időkben fog fellebbenni a titok fátyla.
*
Végezzük bibliai kirándulásunkat ott, ahol elkezdtük. Lesz-e vége a „világnak”, vagy a mi kék-zöld bolygónknak?

Üssük fel Mózes I. könyvét, ahol a Noénak a bárkából való kiszállását a következő sorok követik:

„Nem átkozom meg többé a Földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének a szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem.

Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.”
(1 Mózes 8:21-22)

Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az emberi faj nem éri meg a teremtett világ végét, azt meg sem közelíti, hanem egy boldog és hosszú, békés korszak után eléri fejlettsége felső fokát, és kimúlik, mint minden élő.

Aztán, ha a mi számunkra érthetetlen és felfoghatatlan Örökké Élő úgy akarja, kezdődik az egész dráma elölről.

De addig még sok tennivalónk van e Földön… ◙ 

2012. december 21., péntek

Két palesztin behatolt a katonai bázisba, leütötték az őrt és elrabolták a fegyverét

Súlyos védelmi hiba: péntekre virradó éjjel két palesztin a sötétség és a viharos eső oltalmában átjutott a Ramallah-tól északra fekvő Rámá katonai bázis kerítésén, az egyetlen őrt gázsprével lefújták, leütötték, majd fegyverét elrabolva elmenekültek.

Péntek estéig a tettesek után nyomozó alakulatoknak nem sikerült elfogniuk a tetteseket. ◙

2012. december 20., csütörtök

Visszatértek a rendes munkavégzéshez az ápolók és a nővérek

Szerdán, a késő esti órákban megegyezéssel véget ért a kórházi ápolók és nővérek 17 napig tartó munkaviszálya.

Az egészségügyi alkalmazottak az elkövetkező négy és fél év folyamán 13 százalékos béremelést kapnak; egy kisebb csoport további egy százalékot. 

A munkaviszály miatt 9000 műtétet és diagnosztikai vizsgálatot halasztottak el, csak a legszükségesebb, életmentő műtéteket és kezeléseket – például onkológia, dialízis – végezték el. ◙

2012. december 19., szerda

Amnon Lipkin-Sahak 1944 – 2012


Szerdán rákbetegségben elhunyt Amnon Lipkin-Sahak, aki 1995-től a Cáhál, az Izraeli Hadsereg 15. vezérkari főnöke volt.

Katonai pályafutása során két ízben kapta meg a "Bátorságért" érdemrendet.

Mind katonaként, mind magánemberként példás viselkedést tanúsított.

Emlékezetes, hogy vezérkari főnökké történt kinevezése előtt az orvosok ritka leukémiát (vérrákot) állapítottak meg nála. Megkockáztatva a fővezéri kinevezést, a sajtó előtt jelentette be betegségét.

A kinevezés érvényben maradt, Lipkin-Sáhák legyőzte a ritka és veszélyes betegséget.

Mint kiváló stratéga, részt vett a palesztinokkal folyó békemegbeszéléseken, valamint a szíriaiakkal folyt, sikertelenséggel zárult tárgyalásokon is.

Katonai karrierje befejeztével részt vett a politikai életben: két miniszteri állást töltött be.

Az utóbbi időben ismét megtámadta szervezetét a rákbetegség. Szinte az utolsó napig követte az eseményeket. Legutóbbi kijelentése ez volt betegágyáról: "Isten őrizzen, hogy Abu Mázennel történjen valami. Őutána már csak bolondokkal leszünk körülvéve..." ◙

Nem indulhat a választásokon Hanin Zoábi arab képviselőnő


"Nem ismerem el Izrael Államát, mint zsidó államot!" "Elegem volt takargatni, hogy palesztinnak érzem magam, és nem izraelinek!" – ez csak kettő a názáreti arab képviselőnő, Hanin Zoábi (43) kijelentéseiből, aki amúgy két izraeli egyetemen szerezte akadémiai képesítéseit (egy BA-t és egy MA-t), Izrael Államától kapta tanfelügyelői, majd média-szakértői kinevezéseit és nem csekély képviselői javadalmazását.

Az önazonosság természetes joga, ezt senki sem vitatja el tőle. Az ellenséges érzület és annak folytonos kinyilvánítása már más dolog. 

Emlékezetes aktusa volt, amikor a legutóbbi Kneszet bemutatkozó ülésén kivonult a plénumból, mert nem, hogy énekelni, de hallani sem akarta a képviselők által énekelt Hátikvát, a nemzeti himnuszt.

Ennél is durvább eset volt, amikor egyik általa rendezett Kneszet-botránya után megtámadta az őt az ülésről kivezetni kívánó parlamenti rendészlányt.

Hanin Zoábi, az arab kisebbséget képviselő egyik párt, a Balad párt képviselőnője 2010. májusában a török Mavi Marmara hajó fedélzetén volt: részt vett az Izraelt ellehetetlenítését célzó provokációban.

A központi választási bizottság most kizárta őt a választható képviselők sorából. A kizárás mellett szavazott 19, ellene 9, tartózkodott 1 bizottsági tag.

A kizárási döntés automatikusan a Legfelsőbb Bíróság elé kerül, amely a jövő héten bírálja el azt. ◙

Ha ma lennének a választások...


A különböző felmérések a múlt hét végén egészen bizonyos győzelmet jósoltak egy leendő jobboldali koalíciónak, amely élén a közös listán induló  Likud–Jiszráél Béjténu pártszövetség áll.

A „Jiszráél Hájom” napilapban megjelent felmérés szerint a „Likud-Béjténu” 39 mandátumot kapna a választóktól, az általában szélsőjobbnak tekintett, ugyancsak közös listás „Nemzeti Egység” (Háichud Háleumi)–„Zsidó Otthon” (Hábájit Hájehudi) 10 mandátumra számíthat, míg a konzervatív szemléletű keleti-szefárd ortodox párt, a SASZ 12 mandátum birtokosa lehet a következő, 19. Kneszetben. Az európai ortodoxia, az egykori Águdát Jiszráél utódpártja, a „Tórahű Zsidóság” (Jáhádut Hátorá) a legtöbb felmérés szerint 5 mandátumot érhet el.

A Likud-Béjténu jobboldali tömegpárt, a tőle jobbra álló, főképpen a „területek” zsidó lakosságát képviselő Nemzeti Egység – Zsidó Otthon pártszövetség és a két ortodox vallásos párt természetes koalíciós tömbnek tekinthető. Csak a SASZ vezetői eresztenek meg egy-egy célzást, hogy ők nem feltétlenül, ám, miután megkapták részüket a költségvetésből és a miniszteri kinevezésekből, nem okoznak gondot.

Fenti pártok összesített ereje – a múlt heti felmérések szerint – 66 mandátum, amely Binjamin „Bibi” Netánjáhu vezetésével a 120 tagú Kneszetben kormányképes.

A baloldal a jobboldallal szemben esetleg alternatívát kereső polgári-centrista pártok erősítésével sem látszik esélyesnek kormánykoalíció alakítására.

A szociáldemokrata elvű Munkapárt (Ávodá), az államalapító és -felépítő Mápáj utódpártja, a David Ben-Gurion örökségébe lépett Seli Jechimovics a választóktól 19 mandátumot várhat. A radikális-balos Merec párt súlyát a fenti felmérés 4 mandátumra értékelte. A ma zömmel arab szavazókat tömörítő, anticionista „Chádás” (Kommunista Párt) a maga ugyancsak 4 mandátumával a baloldal számára sem „szalonképes” partner egy koalícióhoz, hasonlóan a két arab párthoz, a 4 mandátumot „érő” Ráám Táál és a 3 mandátumra taksált Balad párthoz.

Maradnak a centrista pártok:

„Jés Atid” (Van Jövő) a neve a néhai Tomi Lapid fia, Jáir Lapid által alapított liberális pártnak, amely – hasonlóan az Újvidékről elszármazott papa egykori „Sinuj” pártjához – a gyakran ostorozott „vallásos diktátum” megszüntetéséért, a középosztály túladóztatása ellen és az egyenlő honvédelmi szolgálatért száll síkra, vagyis eltörölné az ultraortodox jesiva-növendékek automatikus felmentésének a sok évtizedes gyakorlatát. A felmérés 9 mandátumra becsüli erejét. 

Vallott ideológiája az ugyancsak polgári-liberális Likud koalíciójához rendeli, bár az ugyanoda hajló „Tórahűekkel” való konfliktus borítékolható. A SASZ is kibékíthetetlen ellentétben áll Lapidékkal, egyrészt előbbi ortodox-vallásos világnézete, másrészt a SASZ szociális-jóléti követelései miatt, amelynek az egyéni kezdeményezés és kapitalista öngondoskodás elvét valló liberális „Jés Atid” esküdt ellenzője. Netanjáhunak nem kis fejfájást fog okozni a „melyiket válasszam” dilemma. 

„Hátnuá” („A Mozgalom”) a neve a Cipi Livni által alig fél éve alapított pártnak, amelyet főként a végelgyengülés jeleit mutató „Kádimá” párt disszidensei alkotnak. (Saul Mofáz pártja, a Kádimá talán, ha 2 mandátumot tud szerezni, de az sem bizonyos, hogy egyáltalán bejut a Kneszetbe.) A „Hátnuá” párthoz december elején két ismert politikus is csatlakozott a Munkapárt elhagyásával: Ámrám Micná és Amir Perec. Ez a párt is centrista, de a középtől balra áll, ezért politizálása inkább a Munkapárt oldalán képzelhető el. Ez a párt is 9 mandátumra számíthat.

A baloldali blokk a Munkapárt, a Merec és a Hátnuá szavazataival összesen 32-33 mandátumot remélhet. Egyik vagy másik arab párt három vagy négy mandátummal erősítheti, de ezek a hangsúlyosan anticionista pártok nagy mértékben diszkreditálnák az egész baloldalt.  

Az utóbbi napok meglepetése az új – főleg oroszajkú – bevándorlók voksaira aspiráló „Olim” (Bevándorlók) párt, amelyet a főként oroszul sugárzó 9. TV-csatorna egyik fő „arca”, David Kun népszerű műsorvezető alapított és vezet.

Kun komoly kihívóként jelenik meg az általában „orosz”-nak tekintett Jiszráél Béjténu párt és az annak élén álló Avigdor Lieberman ellenében, akit azzal vádol, hogy cserben hagyta népes szavazó táborát és már nem igazán képviseli annak érdekeit.

A műsorvezető maga is meglepődött saját sikere hallatán, amellyel pártjának két-három, vagy akár több mandátummal is gyengítheti a Likud-Béjténu szövetséget, és – kiváltképp, ha Lieberman egy súlyosan elmarasztaló ítélet következtében nem indulhat a Kneszet-választásokon – komoly mértékben beleszólhat a januári „királyválasztás” drámájába.

2012. december 18., kedd

Lieberman-per: halasztva


Kedd estére várták az Avigdor Lieberman volt külügyminiszter (Likud – Jiszráél Béjténu) elleni vádirat benyújtását. Hétfőn közölte az Igazságügyi Minisztérium, hogy a politikus ellen csalás és bizalommal való visszaélés miatt fognak vádat emelni. Az Ügyészség kedden délután közölte, hogy a per kezdetét egy vagy két nappal elhalasztják.

Lapértesülések szerint felmerült a lehetősége, hogy Lieberman vádalkut köt a vádhatósággal, azaz teljes vallomás  fejében olyan ítélet fog születni, amelyben nincs erkölcsi megbélyegzés – a héber szakszó szerint “kalon” – ilyen jogerős ítélet után ugyanis már nem jelöltethetné magát a következő választásokon.

Lieberman eleve elutasította a vádalku lehetőségét. ◙

2012. december 14., péntek

Lemondott Lieberman külügyminiszter • Valószínűleg indul a januári választásokon


Avigdor Lieberman pénteken lemondott külügyminiszteri állásáról, miután az állami főügyész kilátásba helyezte, hogy egy miniszteri pozíciójában évekkel ezelőtt elkövetett súlyos szabálytalanság miatt pert indítanak ellene.

A politikus azzal indokolta elhatározását, hogy idejét és energiáját nevének és becsületének megvédésére kívánja fordítani.

Tette ezt annak ellenére, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök üdvözölte őt, mint kormánya külügyminiszterét és politikai szövetségesét abból az alkalomból, hogy az ellene felhozott súlyosabbik vádat, amelyben gazdasági szabálytalanságokkal, strohmann-vállalatok létrehozásával vádolták, levették a napirendről.  

"Hiszek Izrael jogrendszerében és tisztelem azt. Itt valamennyi állampolgár jogosult bíróságon megvédeni magát, amely jog Lieberman külügyminisztert is megilleti. Kívánom neki, hogy a másik, még függőben lévő ügyben is tisztázza magát" – mondta a kormányfő.

Avigdor Lieberman csütörtökön még úgy nyilatkozott, hogy az ellene évek óta folyó igazságügyi vizsgálatok ellenére nem mond le, miután egy jogi vélemény szerint a törvény nem kötelezi erre. "Esetleges lemondásomról ügyvédeimmel fogok konzultálni. Hetekkel a választások előtt nem akarom megzavarni a választókat" – indokolta korábbi álláspontját a milliós oroszajkú közönség előtt népszerű jobboldali politikus.

Egy másik ügyben, Izrael volt belarusz nagykövetével kapcsolatos súlyos szabálytalanságért még per vár rá. Az ügy 2008-ban tudódott ki: Zeév Ben-Árje, Izrael Minszkbe akkreditált nagykövete bizalmas információkat szolgáltatott ki Liebermannak az ellene folyó nyomozásokról. Lieberman, mint külügyminiszter, később előnyökben részesítette Ben-Árjét.

Valószínűnek tartják, hogy a lemondástól függetlenül Avigdor Lieberman indul a január 22-i Kneszet-választásokon. ◙

2012. december 13., csütörtök

Folytatódik a nyugtalanság a Nyugati Parton

Csütörtökön este Hebronban, egy ellenőrző ponton egy helyi arab  tizenéves Molotov-koktélt próbált dobni az ott őrködő katonák felé.

A katonák a mozdulatra rálőttek a fiúra, akit súlyos sebesüléssel szállítottak kórházba. Órákkal korábban hasonló támadást hiúsítottak meg a katonák ugyanezen a környéken. Mindez alig 24 órával azt követően, hogy egy tizenhét éves fiú pisztoly-utánzattal fenyegette meg a hebroni határőröket, és az egyik tiszt-nő halálos kimenetelű lövést adott le rá.

Pénteken a mecsetekből kitóduló tömeg újabb gondot jelenthet majd mind a Palesztin Autonómia Izrael által ellenőrzött régióiban, mind pedig a jeruzsálemi Óvárosban, legfőképpen a Templomhegyen. ◙

2012. december 12., szerda

Játékfegyvert fogott a határőrökre a palesztin tizenéves – lelőtték


Szerdán, az esti órákban Hebronban, a Máchpéla-barlang közelében egy 17 éves palesztin fiatalember játékpisztollyal fenyegette meg a szolgálatot teljesítő határőröket. A valódinak látszó eszköz és a fiú viselkedése arra indította a pisztolyhoz legközelebb álló tiszt-lányt, hogy a játékfegyver ráemelése pillanatában lövést adjon le.

A lövéstől a fiatalember összeesett, ezt követően a határőrök megvizsgálták a fegyvert és megállapították, hogy az utánzat.

A fiút kórházba szállították, ahol belehalt sérülésébe.

A helyszínen zavargások kezdődtek, amit a határőrök feloszlattak.

A tragikus eseményre az úgynevezett 160-as fordulónál került sor, amely a múltban számos, izraeliek életét kioltó palesztin támadás színhelye volt.

Izrael elhalasztotta a "Nyitott égbolt" egyezmény aláírását • Netanjáhu: nem hozunk ilyen döntéseket választások előtt


Izrael későbbi időpontra halasztotta az Európai Közösséggel kötendő “Nyitott égbolt” megállapodás végleges aláírását.

A megállapodás célja az Izraelbe irányuló és az innen kifelé tartó repülőjáratok megnyitása (lényegében alárendelése) a globális, korlátlan piaci alapú szabad versenynek.

A megállapodási szerződést három éven át tartó tárgyalást követően parafálták, míg a végleges aláírásra a jövő héten került volna sor.

Isaac Perry, az Izraeli Rádió légiforgalmi tudósítója szerint az Európai Közösséggel folytatott tárgyalásokat az izraeli légitársaságok, elsősorban az El Al kétségbeesett ellenkezése kísérte.

Az egyezmény véglegesítésének elhalasztását Binjámin Netanjáhu személyesen kezdeményezte, mondván, hogy egy ilyen messzemenő következményekkel járó döntésnek nincs helye választások előtt. ◙