Karácsony 2012, Izrael: 158 ezer keresztény

CHRIST CHURCH, JERUZSÁLEM, ÓVÁROS.

Az izraeli Statisztikai Hivatal, a nyugati kereszténység legnagyobb ünnepe beköszöntével, mint minden esztendőben, most is közli az ország területén élő keresztény polgárainak a számát és különböző adatait.

Ma Izrael Államnak 158 ezer keresztény polgára van, akik valamelyik egyházközségbe tartoznak. Az összlakosság 2 százalékát teszik ki.

A kilencvenes évekig Izraelben keresztények csak arabok voltak. Azóta a Szovjetunió utódállamaiból a milliós tömeg-bevándorlással nagy számban érkeztek nem-zsidó oroszok, ukránok és más nemzetiségűek, akik zsidó házastársaik vagy egy-egy zsidó felmenőjük révén érkeztek az országba. Egy részük gyakorló keresztény (még pópák is akadnak közöttük), így a 158 ezer keresztény állampolgárnak ma csak 80 százaléka arab, a fennmaradó 20 százalék, mintegy 30 ezer lélek, zömmel orosz anyanyelvű. (A zsidóként nem bejegyzett, de hivatalosan más valláshoz sem tartozó orosz anyanyelvűek száma 300 ezer fölött lehet.)

A legtöbb keresztény arab Názáretben él: 22 ezer. A 70 ezer lakosú város két nemzedékkel ezelőtt még keresztény többségű volt: ma már a muzulmánok vannak többségben. Haifa, a galileai Sfaram város, Jeruzsálem és Jaffa a legtöbb keresztény-arab lakóhelye.

A statisztika azt is nyilván tartja, hogy az ország különböző etnikai-vallási közösségei – a zsidó, a keresztény, a drúz, a városi arab muzulmán, a beduin – között a keresztény lakosság ifjúsága mutatja fel a legjobb tanulmányi eredményeket.

A Palesztin Autonómiában is az izraelihez hasonló számú keresztény lakosság él: 167 ezer. Betlehem, akárcsak Názáret, keresztény többségűből muzulmán többségű város lett.

A nyugati kereszténység december 24-25-i ünnepnapja a keresztény kisebbségen belüli kisebbség ünnepe. Mind az arab, mind az orosz keresztények többsége a görög-keleti ritus szerint tartja a Karácsonyt, vagyis január 6-án.

Több tízezernyire tehető az országban élő, idős-ápolással foglalkozók, többnyire hölgyek létszáma. A legtöbben a Fülöp-szigetektől jöttek, de a “mötáplot” nem kis százaléka Magyarországról és Erdélyből vállalta a nem mindig könnyű és kellemes munkát. Nem állampolgárok. Ők a nyugati, katolikus vagy protestáns kereszténység hívei. Ezúttal is köszöntjük őket olvasóink között.

Nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést az Izraelben több tucat gyülekezetet alakító, és zsidó nemzetiségű (a zsidó itt nemzetiség) “mesihi” zsidókról, akik a zsidó vallás elemeit tartva a názáreti Jézust tartják a zsidó hagyomány által (is) várt Messiásnak. (A Messiás szó héberül Másiáh, magyar jelentése “Felkent”. A görög “Hrüsztosz” szó ennek tükörfordítása.) Náluk nincs Karácsony, miután az szerintük nem biblikus: egy régi, a pogány Európából örökölt hagyománynak tartják.

Az arab és orosz keresztényekkel szemben doktrínáik inkább a nyugati protestáns egyházakhoz hasonlítanak. A “mesihi” zsidók száma ismertelen: ezt az adatot nem teszik közzé. Becslések több tízezer főről szólnak. A “Jád leáhim” vallásos zsidó szervezet valóságos hadjáratot folytat ellenük (a született arab keresztényekkel semmi bajuk.) És, lévén a térítés sem ismeretlen köreikben, az ilyen tevékenységet tiltó állammal is szembe kerülhetnek. Tragikomikusnak is felfogható, hogy a “mesihieket” a nyugati – főleg amerikai – keresztény közösségek segítik, a “Jád leáhim”-ot az ugyancsak amerikai ortodox és haszid zsidó közösségek... ◙