A leadott szavazatok 99 százalékának az összeszámlálása után: döntetlen

A kedden, január 22-én megejtett Kneszet-választásokat követő reggelen, a leadott érvényes szavazatok 99 százalékának az összeszámlálása után a szavazók a következő megoszlásban juttatták a mandátumokat az egyes pártoknak:

Likud-Jiszráél Béjténu: 31 /a jelenlegi jobboldali, konzervatív-liberális kormánypárt

Jés Atid: 19 /centrista, középosztály-párti, hangsúlyosan világi

Ávodá: 15 /szociáldemokrata, balközép

Bájit háJehudi: 11 /nemzeti-vallásos, programja a "Területek" zsidók általi benépesítése

SASZ: 11 /afroázsiai eredetű szefárd zsidók ultraortodox zsidó pártja

Jáhádut háTorá: 7 /askenázi (európai) eredetű zsidók ultraortodox pártja

HáTnuá: 6 /centrista, mérsékelt-baloldali polgári

Merec: 6 /szélsőségekre hajló baloldali polgári liberális

Ráám-Táál: 5 /szélsőségekre hajló arab nacionalista egységpárt

Chádás: 4 /jobbára arab szavazókat tömörítő kommunista párt

Balad: 3 /arab nemzeti párt

Kadima: 2 /centrista, egykori kormánypárt

A választási részvétel 66 százalékos volt, két százalékkal magasabb, mint a legutóbbi, 2009-es választásokon.

A Cáhál, az Izraeli Hadsereg katonáinak 80 százaléka szavazott, míg az arab szektorban alacsony, 55 százalék körüli volt a választási részvétel.

Közel negyed millióan olyan pártokra adták voksukat, amelyek nem érték el a választási küszöböt, ezáltal hét ülőhely számukra kárba veszett.

A börtönökben és a kórházakban leadott szavazatok megszámlálása, vagyis a végleges, hivatalos végeredmény csütörtökre várható.

FORRÁS: A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió szerda reggeli közlése

*

A két nagy  meglepetés a Likud-Jiszráél Béjténu gyenge szereplése (a tavaly őszi közös listás megegyezés után 40-42 mandátumot reméltek), illetve a Jáir Lapid Jés Atid pártjának meteor-szerű feltörése. A Jés Atid a második helyre került, jócskán megelőzve a Likud „klasszikus” ellenfelét, az Ávodát.

A jobboldali és az ultraortodox mandátumok, illetve a középutas, a baloldali és az arab pártok között döntetlen eredmény bontakozik ki. Egy ilyen koalíciós megosztást alapul véve ugyanis mindkét „pólus” 60-60 mandátumot, azaz Kneszet-ülőhelyet szerzett. Ez a feltételezés a Likud-Béjténu, a Bájit háJehudi, a SASZ és a Jáhádut háTorá koalícióját, illetve a fennmaradó centrista, baloldali és arab pártok által létesített (egyébként a gyakorlatban kizárható) koalíciót veszi alapul.

Természetesen más alapon szerveződő koalíció is elképzelhető. Ilyen lehetne a Likud-Béjténu, a Jés Atid, a Bájit haJehudi és a Kadima koalíciója, amely összesen 63 ülésre támaszkodhatna az ultraortodox pártok kizárásával. Ez a kormányfőnek megtakaríthatna számos fölösleges, koalíciós kényszerből adódó miniszteri, miniszterhelyettesi, minisztériumi fő- és alosztályvezetői stb. állást, és a különböző vallásos pártok intézményeinek az állami dotálása is jóval szerényebb lehetne.

Egy ilyen koalíció nagy kérdése Jáir Lapid hajlandósága az erősen jobboldali, a "két állam megoldást" zsigerből ellenző nemzeti-vallásos többségű (de nem ultravallásos) Hábájit Hájehudi párttal koalíciós közösséget vállalni. Ez pedig korántsem biztos.

Fentiekből már látható, hogy az egymásnak feszülő érdekellentétek igen nehézzé, esetleg lehetetlenné teszik a kormánykoalíció megalakítását, és akár új választások kiírása is szükségessé válhat. ◙