A "Lapid-gezéresz": új adók, megszorítások

Gzérot. Magyarországon a jiddises “gezéresz” formájában volt ismert. A “gzérá” – גזירה – eredetileg végítéletet, szerencsétlenséget, üldöztetést, csapást jelent.  

A héber sajtó ezt a szót – erős, hangulatkeltő túlzással – a mindenkori kormányzatok pénzügyi megszorításaira alkalmazza. Az államkincstár horribilis deficitjét Jáir Lapid pénzügyminiszter az állami költségvetés megnyirbálásával, új adók kivetésével, régi kedvezmények megvonásával igyekszik helyrebillenteni.

A korábban felvetett másfél százalékos költségvetési hiánycél-emelésről – 3 százalékosról 4,5 százalékosra – hamar kiderült, hogy szó sem lehet. Nagy nehezen negyed százalékosban egyeztek meg, vagyis éves szinten 3,25 százalékkal engedélyezett túllépni az államháztartási deficitet.

A költségvetés szigorodásának a következményeit Jáir Lapid szerint a társadalom minden rétege fogja viselni.

A költségvetés-megszorítás érdekében a nagyközönségre kirótt “gzérot”, azaz szigorítások főbb tételei:

• A máám (mász erech muszáf, értéktöbblet-adó) 1 százalékos emelése, 18 százalékra

• A társasági adó (mász chevrot) 1 százalékos emelése, 26 százalékra

• A jövedelmi adó (mász háchnászá) 1 százalékos emelése

• A dohányárura és alkoholos italokra kivetett adó további emelése

• Luxus fogyasztási cikkekre, nagyértékű ingatlanokra, luxusautókra kivetett “gazdagok adója”

• Adó kivetése 5000 sékelesnél drágább lakbérekre

• A családi támogatás csökkentése gyermekenként kb. 150 sékelre (Megtakarítás: 3,5 milliárd sékel)

• A nyugdíj-korhatár felemelése asszonyok számára 67 évre

• Az állami alkalmazottak fizetésének a csökkentése. (Megtakarítás két utóbbi tételnél: 4 milliárd sékel)

• Infrastruktúra-fejlesztési befektetések (közutak, vasút, elektromos hálózat, építkezések) elhalasztása (Megtakarítás: 2 milliárd sékel)

• Minisztériumok költségvetésének a visszafogása (Megtakarítás: 3,5 milliárd sékel)

• Chárédi és telepes közösségek külön-támogatásának a leállítása (Megtakarítás: 2 milliárd sékel)

A pénzügyminiszter előrejelzése szerint a “nadrágszíj- meghúzás” jótékony hatása az államgazdaságra két éven belül fog jelentkezni. ◙