Jáir Lapid
pénzügyminiszter a jelek szerint kétségbeesetten keresi azt a pénzforrást,
amellyel az államháztartási mega-deficitet valahonnan betömhetné. Magától
értetődő, hogy bármilyen forráshoz is nyúl, legyen az a nemzetbiztonság, a
közoktatás, az egészségügy vagy a szociális háló, az érdekeltek torkuk
szakadtából tiltakoznak.
A pénzügyminisztérium 30...36 milliárd sékel lefaragását tűzte ki elsődleges
céljául az állami kiadásokból, 6 milliárd sékelt pedig új adókból tervez
előteremteni.
Az egyik, a sajtó szerint felmerült ötlet
a „Keren histalmut”, a széles alkalmazotti rétegek által használt
nyugdíj-kiegészítő előtakarékossági alapok megcsapolása volt. Az alapok
mindeddig adómentesek havi 16 ezer sékeles havi jövedelemig. Ezt az
adómentességet Lapid és munkatársai havi 12 ezer sékeles havi jövedelemre
szeretnék leszállítani, vagyis az alapok megadóztatását igen nagy mértékben
megemelni.
Ofer Éjni, a Hisztadrut, az izraeli
szakszervezetek központjának a főtitkára semmi kétséget nem hagyott affelől,
hogy a pénzügyminisztérium ilyen egyoldalú lépése általános sztrájkhoz vezethet.
Lapid és Éjni kedden késő este kezdték meg
a tárgyalásokat, amely egyben az első találkozó volt a gazdaság két, általában
ellenérdekeltségű pólusa, a pénzügyminisztérium és a szakszervezet
között. A tárgyalások folytatódnak.
A
pénzügyminisztérium – és az új, sorrendben harmadik Netanjáhu-kormány
– legkeményebb ellenfele a legerősebbként nyilvántartott 13
szakszervezet lesz. Itt megelégszünk nyolcuk felsorolásával: a Chevrát Chásmál
(Elektromos Művek), a Mekorot (vízgazdálkodási vállalat), a Bezek (vezetékes
telefontársaság), a banki alkalmazottak szakszervezete, a kikötők, a
légikikötők, a vasutak alkalmazottai, valamint az orvosok szakszervezete.
Bármelyik sztrájkba lép, teljes káosz uralkodik el az országban, nem is beszélve
minden kormány és minden polgár rémálmáról: hogy egyszerre mindegyik
beszünteti a munkát... ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése