2013. október 31., csütörtök

Arab hírtelevízió: az Izraeli Légierő szerdán rakétákat semmisített meg Szíriában

A széles körben hitelesnek tekintett, dubaji székhelyű Al Arabija hírtelevízió csütörtökön jelentette: az Izraeli Légierő szerda este, majd csütörtökre virradó éjjel két ízben támadott Szíriában, először Latakija kikötőváros közelében három támaszpontot, majd egyet a főváros, Damaszkusz területén is.

A jelentés szerint a támadások célja a támaszpontokon tárolt orosz gyártmányú SA-8 tipusú légvédelmi rakéták voltak, amelyek az említett hírforrás szerint teljesen megsemmisültek.

A rakétákat feltételezés szerint Szíria a libanoni Hezbollah siita terrorszervezetnek szállította volna.

A libanoni sajtóban megjelent hírek szerint szerdán izraeli harci gépek köröztek Dél-Libanon felett.

Washingtonban csütörtökön este megerősítették, hogy Izrael áll a Latakija-i támadás mögött. Izrael hivatalosan nem nyilatkozik. ◙

A Kneszet kegyeleti megemlékező ülést tart az egykori haláltábor helyén

Megalakítása  óta először az ország határain kívül tervez ülésezni a Kneszet, az izraeli parlament: 2014. január 27-én az egykori Auschwitz haláltábor helyén, a dél-lengyelországi Oświęcim városba, valamint az ahhoz közeli Krakkó városba látogat, a tábor felszabadulásának 69. évfordulóján.

Korántsem bizonyos, hogy a 120 tagú parlament valamennyi tagja, például az arab képviselők részt kívánnak venni az eseményen. Az ultraortodox zsidó képviselők részvétele is kétséges. Eddig csak valamivel többen, mint a hatvanan jelezték, hogy ott lesznek.

A nem kerek évfordulóról azért határoztak, mert az egykor oda deportált túlélők létszáma vészesen fogyatkozik: 15-16 évesnél fiatalabb deportáltat talán csak orvosi kísérletekhez hagytak életben, aki pedig a negyvenes évek első felében 15 éves volt, az ma már nyolcvanas évei derekán jár.

A delegációt Juli-Joél Edelstein, a Kneszet elnöke vezeti. Az előzetes tervek szerint miniszterek, a Cáhál, az Izraeli Hadsereg magasrangú tisztjei, társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok küldöttségei is odautaznak.

Lengyel értesülések szerint más országok parlamenti képviselői is jelezték, hogy részt vesznek az emléknapon. Edelstein szerint az esemény fő aktualitását az Európában erősödő antiszemitizmus adja.

A Kneszet lengyelországi ülése jelentős biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé: az ottani sajtó szerint hasonlóval, mint amilyet Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásakor foganatosítottak, a második világháború végének a 60. évfordulójára. A biztonsági előkészületekbe minden bizonnyal bevonják az izraeli titkosszolgálatot is. ◙

2013. október 30., szerda

Izrael további 1500 lakásegységet tervez Jeruzsálemben • Ramallában hősöknek kijáró tisztelettel fogadták a szabadult terroristákat

LAKÓNEGYED ÉS ERDŐSÍTÉS A KOPÁR HEGYOLDALON: RAMAT SLOMO NEGYED, JERUZSÁLEM
Órákkal a második 26 fős palesztin terrorista-szabadonbocsátást követően a belügyminisztérium bejelentette: újabb 1500 lakásegység építéséről határoztak Jeruzsálem Ramat Slomo negyedében.

A negyed – még beépítetlenül – 1948 és 1967 között Jordánia megszállása alá tartozott, és a Palesztin Autonómia magának követeli.

Ugyancsak határozat született nemzeti park létesítéséről a Scopus-hegyen (Hár hácofim, הר הצופים).

Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a Gideon Száár belügyminiszter a napokban már  határozatot hoztak  nagyarányú építkezési projektekről Jeruzsálem különböző kerületeiben.

Megállapodás született arról is , hogy az Óvárosban, a Templomhegy déli lejtőin található úgynevezett „Dávid Városa” (Ir David,  עיר דוד) közelében, a Héber Egyetem Scopus-hegyi kampusza mellett turisztikai és régészeti központot hoznak létre.

A Lakásépítésügyi Minisztériumban közölték, hogy nem ismernek ezzel kapcsolatos konkrét terveket.

*

Szerdára virradó éjjel Izrael szabadon bocsátott 26, gyilkosségért elítélt palesztin terroristát. Többségük, 21 fő a Nyugati Partra távozott. A szabadultakat az éjjeli órák ellenére többezres ünneplő tömeg fogadta, élükön Mahmud Abbász elnökkel, aki kijelentette: addig folytatja erőfeszítéseit, amíg minden izraeli börtönben fogva tartott palesztin fogoly szabadlábra nem kerül. Megígérte, hogy addig semmilyen megállapodást nem ír alá Izraellel, ameddig az összes foglyot szabadon nem engedik.

"Nem lesz megállapodás Izraellel, még ha egyetlen egy palesztin fogoly is marad rács mögött" – mondta.

A televíziós képernyőkön, az újságok címoldalain és az internetes honlapokon az egész világ láthatja, ahogy gyermekgyilkos szörnyetegeket hősökként ünnepel a Szentföldön élő, magát palesztinnak nevező arab néptömeg, vezetőjükkel az élen. Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy kultúrájukban, lelki habitusukban ez a harcmodor elfogadott és követendő.

A nyári hónapok óta folyó, végleges megállapodást célzó megbeszélések sikerében amúgy sem az izraeli, sem a palesztin közvélemény zöme nem hisz, és azt külső – főként amerikai – nyomásnak tulajdonítja.

A legnagyobb élő héber költő üzenete az izraeli ifjúságnak: „El innen!”

ZACH A VELE KÉSZÜLT INTERJÚT KÖZLŐ MELLÉKLETTEL

Natan Zach a ma élő legnagyobb, héber nyelven alkotó költő. A 83 éves mester azonban nem csak verseivel, hanem időnként kétes értékűnek tartott kijelentéseivel is felhívja magára a figyelmet.

A „Jediot Aharonot” legutóbbi hétvégi irodalmi mellékletében, a „Sivá jámim”-ban ("Hét nap") közölt interjújában az izraeli társadalom aggasztó jelenségeivel foglalkozott, kitérve a fiatalság egyre nagyobb mérvű külföldi munkavállalásával, sőt, sokuk kivándorlásával. Az idősebb nemzedékben megütközést kelt, hogy nem is kevesen éppen Németországban keresik boldogulásuk lehetőségeit.

„Menjetek. Menjetek, telepedjetek meg ott, ahol a legjobbnak ítélitek a jövőtök kilátásait. Igen, akár német földön is! Ha itthon nem tudtok munkát találni, ha egzisztenciátok itt egyre bizonytalanabb, ott pedig nagyobb a biztonság, ám menjetek Európába, települjetek meg Berlinben. El innen!” – olvasható az idős költő üzenete az ifjúságnak.

A riport vihart kavart az izraeli közvéleményben. Simon Ochájon képviselő (Likud) a közoktatási miniszternek küldött levelében máris Zach műveinek törlését követeli az izraeli irodalom-tankönyvekből.

Az adható legnagyobb elismeréssel, az Izrael-díjjal kitüntetett költő megnyilatkozása annál is inkább megdöbbentő, mert Zach hatéves gyerekként családjával éppen Berlinből menekült el 1936-ban.

Nem ez volt az első vitás kijelentése. Az ország zsidó lakosságának mintegy felét kitevő keleti-szefárdokat sikerült vérig sértenie, amikor kultúrájukat, hagyományaikat az európaiaknál alacsonyabbnak ítélte. Egy, a TV10-ben, 2010-ben adott interjúban így nyilatkozott: „Az izraeli lakosság egyik része a legmagasabb kultúrkörből érkezett, a másik része pedig a barlangokból” – amivel a marokkói eredetű zsidóságra célzott.

Zachot ezért sokan – nem csak a keleti származásúak – rasszizmussal vádolják. Zach megítélése ugyanakkor igencsak ellentmondásos. Tehetségét és tudományos munkásságának értékét senki sem vitatja. Egy, a ynet-en, a „Jediot Aharonot” internetes portálján nemrégiben végzett felmérésen beválasztották a 200 legnagyobb izraeli közé.

Zach az idézett interjúban mégis idegennek nevezte magát a zsidók országában.

A közoktatási minisztérium a Simon Ochájon képviselőnek küldött válaszában (aki egyébként Marokkóban született egyetemi tanár) közölte: levelét továbbítják a miniszternek, de a minisztérium tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát. ◙ 

Kibertámadás a haifai közúti alagút ellen


Kártékony programokkal dolgozó hackerek okozták a közelmúltban a Haifa melletti közúti alagút súlyos forgalmi torlódásait.

Az AP hírügynökség biztonsági szakértőkre hivatkozva közölte: ismeretlenek a Karmel-alagút számítógépes irányító rendszerébe történő behatolással szeptember elején kétszer is súlyosan megzavarták a forgalmat.

A Karmel-alagutakat az üzemeltetők szeptember 8-án, majd 9-én voltak kénytelenek lezárni. A hivatalos indoklás „technikai hibát” említett.  Az AP riportja szerint azonban nem egyszerű hiba történt: programozók valahonnan rosszindulatú „trójai kódot” juttattak be a biztonsági kamerák rendszerébe.

Az első leállás 20 percig tartott, de ez valószínűleg még csak próba volt a támadók részéről. A második kibernetikai támadást a reggeli csúcsforgalom idejére időzítették. Ez már nyolc órán át bénította meg a közlekedést.

Izrael és az ellenséges közel-keleti országok – legfőképpen Irán – az utóbbi időben egyre gyakrabban vádolják egymást „kiber-hadviseléssel”, egymás számítógépes rendszereibe történő, pusztító szándékú behatolással.

Izrael számítástechnikai szakemberei a világ első vonalába tartoznak. Az állam sokat fektet e rendszerek védelmére, aminek köszönhető, hogy a kívülről érkező támadások eddig nem okoztak jelentős károkat. Az iráni nukleáris laboratóriumok munkáját viszont valószínűleg évekre visszavetette a „Stux”-vírus, amelyet szakértők szerint Izraelben dolgoztak ki.

2013. október 28., hétfő

További huszonhat, terrortevékenységért bebörtönzött palesztin arab szabadul

Egy miniszteri különbizottság vasárnap jóváhagyta a július 28-án Binjamin Netanjáhu miniszterelnök által kezdeményezett gesztus második ütemének végrehajtását, 26, gyilkosságért elítélt palesztin arab szabadon engedését, akik összesen 27 izraeli meggyilkolásáért felelősek.

A különbizottság élén Binjamin Netanjáhu miniszterelnök állt, tagjai Mose Jáálon honvédelmi, Cipi Livni igazságügy, Jáákov Perri tudomány- és technológiaügyi és Jichak Aharonovics belbiztonsági miniszterek voltak.

A gesztussal a Netanjáhu-kormány az amerikaiak által erősen szorgalmazott béketárgyalásokat kívánta „megolajozni”.

A Palesztin Önkormányzat, felismerve az Izraelre nehezedő amerikai nyomás mértékét, a tárgyalások feltételeként kötötte ki 104 olyan palesztin elítélt szabadon  engedését, akiket az 1995-ös Osloi Egyezmény előtt ítéltek el. 

Vasárnap reggel egy igazságügyi miniszteri bizottság elutasította Orit Struck képviselőnő (Hábájit hájehudi párt) törvényjavaslatát, amely megakadályozta volna a terroristák szabadon bocsátását. Öt miniszter a Hábájit hájehudi (élén: Naftali Bennett) és a Jiszráél Béjténu (élén: Avigdor Lieberman) pártokból a javaslat mellett, míg nyolc miniszter a Likud (élén: Binjamin Netanjáhu) és a Jés Atid (élén: Jair Lapid) pártokból ellene szavaztak.

A 104 palesztint négy, egyenként 26 fős csoportban engedik szabadon. Az első csoport augusztus 13-án szabadult, míg a másodikra kedden este kerül sor.

A Börtönhatóság a hatályos szabályok szerint 48 órával a szabadon engedés előtt, vasárnapra virradóra közzé tette a 26 terrorista nevét, akik közül 21 a Nyugati Part, 5 a Gázai-övezet lakosa.

A Börtönhatóság egyúttal értesítette a szabadon bocsátandók által meggyilkoltak családtagjait is.


A leghosszabb idő, amit a fogva tartott terroristák izraeli börtönben töltöttek, 28 év, a legrövidebb 19 év volt. ◙

2013. október 26., szombat

Vasárnap visszaállunk a téli időszámításra


Október 27-én, vasárnap visszatérünk a „téli”, vagyis az időzónánk szerinti alap-időszámításra. Az órákat hivatalosan vasárnapra virradó éjjel 2 órakor állítjuk vissza 1 órára – amit természetesen megtehetünk szombaton este, vagy vasárnap reggel is.

Akinek vasárnapra szóló repülőjegye van, érdemes érdeklődnie az utazási irodánál a gép indulásának a pontos ideje felől. Fontos találkozóknál ugyancsak hasznos lehet emlékeztetni a másik felet az időszámítás változására.

Izraelben Gideon Száár belügyminiszter kezdeményezésére a Kneszet törvényt hozott, amelynek értelmében a téli időszámításra szeptember 8 helyett jóval később, az európai államok többségével egyszerre, vasárnapra virradóra térünk vissza.

Az idén így 212 napig tartott a nyári időszámítás – a leghosszabb ideig az állam történetében –, amelyre legközelebb, majdnem Európával egyidőben, 2014. március 28-án térünk át ismét.
*
A téli időszámítás megváltoztatása szeptember elejéről október végére számos problémát okozott az „okostelefonok” és a számítógépek tulajdonosainak. A szolgáltatók ugyanis szeptember 8-án automatikusan visszaállították a készülékek kijelző óráit, és azokat csak különböző „trükkökkel” lehetett előreállítani a nyári időszámításra. 

Vasárnaptól ezek az órák ismét pontosan fognak járni, ha a készülékek beállításánál ("Settings") az időzónában a „Jerusalem time”, illetve a „UTC + 2 hours” lehetőségeket állítjuk be, vagy hagyjuk meg, ha nem állítottuk át.

2013. október 23., szerda

Kuvaiti hírforrás: az Izraeli Légierő szíriai szállítmányt támadott

Egy kuvaiti lap mai (szerdai) számában izraeli tisztviselőt idézve azt állítja, hogy az Izraeli Légierő pénteken egy szíriai rakéta-szállítmányt támadott, amelyet a libanoni Hezbollah siita terrorszervezetnek szántak.

A jelentés nem részletezi, hogy a támadást szíriai, vagy libanoni területen hajtották végre.

Az Izraeli Hadsereg nem reagált a hírre.

Fél évvel ezelőtt izraeli légitámadás semmisített meg egy szíriai rakéta-szállítmányt.

Helyhatósági választások, 2013: alacsony részvétel; a három nagyvárosban helyükön maradnak a polgármesterek

Október 22-én, kedden lezajlottak Izraelben a helyhatósági választások. A szavazóhelységek az ország 191 önálló helyhatóságában reggel 7 órától este 10 óráig tartottak nyitva. Összesen 5,469,041 polgár volt jogosult a polgármesterek, önkormányzati elöljárók megválasztására: marasztalására, vagy lecserélésére.

Szavazataikat 8,771 urnában adhatták le a szavazók.

A részvételi arány alacsony volt, helyenként alig egyharmados. Magasabb volt a chérédi és az arab szektor szavazóinak a részvétele.

A szavazás különös események nélkül zajlott le. A szerda reggel közzé tett eredmények tájékoztató jellegűek: a végső eredményeket a Belügyminisztérium hivatalosan később teszi közzé.

A szavazatok többségének összeszámlálása után Ron Huldai Tel Avivban , Nir Barkat Jeruzsálemben, Jona Jahav Haifán kapott további bizalmat városuk szavazóitól.

Tel Avivban Huldai a szavazatok 53.07 százalékát szerezte meg, míg kihívója, Nicán Horowitz 38.02 százalékot.

Jeruzsálemben Nir Barkat szoros küzdelemben, kevesebb, mint hat százalék előnnyel (51.11 százalék) győzött Mose Lionnal szemben (45.32 százalék).

Haifán Jona Jahav biztos, 48.98 százalékkal maradhatott a város élén Jákov Borowski ellenében, aki a szavazatok 29.64 százalékát kapta.

Ramat Gan: Jiszráél Singer a szavazatok 52.38 százalékát, míg Karmel Sama Hakohén 37,82 százalékát kapta.

Beér Séva: a hivatalban lévő Rubik Danilovics polgármester elsöprő, 92.21 százalékos arányban szerezte meg a szavazók támogatását.

A chárédi (ultraortodox) és a világi lakosok között elmérgesedett viszony miatt utóbb nagy érdeklődést kiváltott Bét Semes városban a chárédi szektor segítette győzelemre Mose Abutbult, aki a szavatok 51.94 százalékát nyerte Éli Kohénnel szemben, aki alig hat százalékkal maradt mögötte (46.51 százalék).

Natanja: Mirjam Feuerberg polgármester asszonyt a szavazók 72 százaléka ítélte további kádenciára alkalmasnak.

Rison Lecion is újraválasztotta polgármesterét: Dov Cur a szavazatok 71 százalékát nyerte el.

Rehovot szavazói Rachamim Malul polgármestert erősítették meg hivatalában, 83.4 százalékos arányban.

Asdodban Jechiél Laszri 53.74 százalékos aránnyal kapott bizalmat második ciklusra, míg a korábbi polgármester, Cvi Zilker 30.61 százalékkal alulmaradt.

Askelon szavazói Itamar Simonit ültették a polgármesteri székbe 52 százalékos többséggel a hivatalban lévő Beni Vaknin helyébe, aki csak 44 százalékot kapott.

Herzliában két hét múlva második fordulóra kerül sor, miután sem Mose Fadlon, sem Cvika Hadar nem érte el a szükséges 40 százalékos minimumot: mindketten 24 százalékos eredménnyel végeztek.

Petach Tikván is második forduló dönt: Uri Ohad hivatalban lévő polgármesterre 35.41 százalék, míg kihívója, Jichak Braverman 25.6 százalékot kapott.

Három polgármester, akiket a Legfelsőbb Bíróság különböző hivatali visszaélések miatt elmozdított tisztségéből, megnyerte a választásokat: Slomi Lachiani Bat Jam, Simon Gapso Felső Názáret, és Jichak Rochberger, Ramat Hasaron polgármesterei a bírói ítélet ellenére elnyerték polgáraik többségének a bizalmát. ◙

2013. október 22., kedd

Barlangban számolták fel a tavalyi tel-avivi autóbuszrobbantás kitervelőjét

Szinte napra 11 hónappal a 2012. november 21-én, Tel Avivban végrehajtott terrorakció után egy barlangban számolta fel egy különleges egység az akció kigondolóját és szervezőjét.

Maga az elkövető az izraeli Tajbe arab városban élt, ahol családegyesítési kérelmének pozitív elbírálása révén települhetett le. Korábban a Ramallah környéki Beit Likja falu lakosa volt.

A terrorista egy bombát tartalmazó csomagot helyezett el egy tel-avivi városi autóbuszon, leszállt, és az őt küldő terrorsejt feje Beit Likja faluból egy mobiltelefonos hívás segítségével működésbe hozta a pokolgép gyújtószerkezetét. A Saul Hámelech úton bekövetkezett robbanásban 29 utas sebesült meg.

A terrorakcióval gyanúsított Iszlám Dzsihád sejt több tagját már múlt pénteken őrizetbe vették, de Mohammed Assi, aki kitervelte és megszervezte a tavaly novemberi tel-avivi autóbusz-robbantást, időben elmenekült.

A rendőrség különleges egysége kedden, október 22-én reggel a Ramallától nyugatra fekvő Naime palesztin falu közelében, egy barlangban talált rá Assira, aki a rendőrök felszólítására nem jött elő, hanem tüzet nyitott rájuk. Rövid tűzharc után a rendőrök egy rakétát lőttek a barlangba, amely a terrorista halálát okozta. ◙

Helyhatósági választások Izraelben

Október 22-én, kedden reggel 7 órakor megnyíltak a szavazó helységek az ország 191 önálló helyhatóságában.

Összesen 5,469,041 polgár jogosult a polgármesterek, önkormányzati elöljárók megválasztására: marasztalására, vagy lecserélésére.

Szavazataikat 8,771 urnában adhatják le a szavazók. A szavazó helységek este 10 óráig tartanak nyitva.

A szavazók két szavazócédulával szavaznak: a sárga cédulával az önkormányzat vezetőjére ("ros hárásut", azaz polgármester), a fehér cédulával a helyhatósági tanácsra ("moecet hárásut").

A legérdekesebbnek az ország két legnagyobb városa ígérkezik.

Jeruzsálemben a jelenleg hivatalban lévő Nir Barkat versenyez a választók kegyéért kihívójával, Mose Leonnal.

Barkat liberális, világi szemléletű politikus, apja fizikatanár volt a Héber Egyetemen, ő maga az ejtőernyősöknél szolgálta le katonaéveit, és tartalékos őrnagyként szerelt le.

Leon vallásos, ortodox zsidó életvitelű, eredetileg könyvelő, a jeruzsálemi városfejlesztési hatóság élén áll, baráti viszonyban Netanjáhu miniszterelnökkel, akinek irodavezetője is volt.

Tel Aviv, amely várost sokan Jeruzsálem ellentétének tartanak („Jeruzsálem imádkozik, Tel Aviv dolgozik”),  az immár 15 éve hivatalban lévő Ron Huldai polgármester és Nicán Horowitz között választhat.

Ha a szélsőbal-liberális "Merec" párthoz tartozó Horowitz kerül ki győztesen, Tel Aviv első polgára egy magát nyíltan homoszexuálisnak valló ember lesz. A tel-aviviak mindenesetre abban reménykednek, hogy a következő polgármester megoldja a közlekedési dugó- és parkolási  mizériát, és letöri az egekbe szökő lakás-árakat.

A harmadik legnépesebb város, Haifa élén Jona Jahav reméli harmadszori megválasztását, Jákov Borowski ellenében, aki korábban a Rendőrség északi körzetének volt a parancsnoka. Valószínűnek látszik egy második választási forduló, miután a két jelölt között igen szoros küzdelem várható. 

Ellentétben az országos választásokkal, a helyhatósági választások napjára nem jár szabadság, így a polgárok többsége csak munkaideje után adhatja le voksát.

A legutóbbi helyhatósági választások 2008-ban voltak, akkor a választásra jogosultak mintegy fele adott le érvényes szavazatot. 

2013. október 20., vasárnap

Kormányzónője van az izraeli jegybanknak


Közel négy hónappal Stanley Fischer professzor lemondása, és két balul sikerült kinevezési kísérlet után Binjamin Netanjáhu miniszterelnök és Jáir Lapid pénzügyminiszter vasárnap, október 20-án dr. Karnit Flug asszonyt választotta az Izrael Bank (Bank of Israel), az izraeli jegybank élére.

Dr. Karnit Flug (58) hivatali elődje és főnöke helyettese volt a jegybank élén, ahol kerek 25 éve, 1988 óta dolgozik.

Stanley Fischer professzor 2005-től látta el a bank-kormányzói feladatokat, olyan eredménnyel, hogy az egyik legjobb jegybank-kormányzóként tartották számon. Ennek ellenére 2013. január 29-én bejelentette, hogy feladatát június 30 után nem kívánja ellátni.

Leköszönését főként korának (70) tudják be.

Netanjáhu kormányfő és pénzügyminisztere,  Jáir Lapid választása Jákov Frenkel professzorra esett, aki korábban már betöltötte a kormányzói állást, ám egy régebben történt kellemetlen eset – a professzort állítólag Hongkongban bolti lopáson kapták –  a jelölt kényszerű visszavonulásához vezetett. A következő jelölttel, Leo Leiderman professzorral sem jártak jobban: két nappal a kinevezés után, személyes okokra hivatkozva visszamondta a felajánlott állást.

Amikor Leidermannak felajánlották a kinevezést, az ország közvéleménye megismerte dr. Karnit Flug nevét. Flug asszony 2011 óta volt Stanley Fischer helyettese, és miután megtudta, hogy másodikként sem őrá esett a választás, a sajtó útján közölte, hogy az új bank-kormányzó belépése után egy hónappal felmond.

Leiderman azonban visszalépett, így dr. Karnit Flug megbízott kormányzóként irányította a jegybank munkáját.

Új nevek tüntek fel, mint posszibilis kormányzók: Mario Blejer, az Argentin Központi Bank volt kormányzója, Zvi Ekstein, az Izrael Bank egykori helyettes kormányzója, és Victor Medina, a Mizrahi-Tefahot Bank volt vezérigazgatója.

Közben dr. Flug vezette az Izrael Bankot, korántsem könnyű időben. Vezetésével, kritikus döntéseivel mind az izraeli, mind a nemzetközi banki szakemberek meg voltak elégedve.

A sértően mellőzött dr. Karnit Flug négy hónapos tétovázás után megkapta a kinevezést: Izrael történelmében első ízben egy tudós asszony ül az állam gazdaságának legnagyobb felelősséget követelő kormánya mögött.

"Lenyűgözve szemléltük dr. Flug szakmai teljesítményét, amit az elmúlt hónapokban megbízott kormányzóként bizonyított. Bizonyosak vagyunk benne, hogy továbbra is a siker felé menetel Izrael gazdasága, akár egy lehetséges globális gazdasági válságban is" – hangzik Netanjáhu és Lapid indoklása a kinevezés közlése után.

Dr. Flug megköszönte a bizalmat, és az eredményeket a jegybank profi csapatának tulajdonította. Ugyanakkor elismerte, hogy az elkövetkező időkben Izrael gazdaságának rendkívüli kihívásokkal kell szembenéznie.


És egy érdekesség: dr. Karnit Flug, Izrael első női kormányzójának a kinevezése egybeesik Janet Yellen professzor asszony kinevezésével az Egyesült Államok jegybankjaként funkcionáló Federal Reserve elnöki székébe, Barack Obama elnök által.

Washington Post: A törökök „feldobtak” Iránnak tíz, Izraelnek dolgozó ügynököt

A Washington Post riportja szerint Törökország átadta az iráni titkosszolgálatnak tíz, a Moszád számára dolgozó iráni állampolgár névsorát, akik török területen találkoztak az izraeli hírszerzés ott működő ügynökeivel.

Törökország kényelmes terület az izraeli hírszerzés számára, mivel a török-iráni határ viszonylag könnyen átjárható.

Az amerikai lap vezető cikkírója, David Ignatius tájékozott forrásokat idézve állítja, hogy a lépés súlyos károkat okozott az izraeli hírszerzésnek.

A riport szerint a rosszindulatú, szándékos kiszivárogtatás lehet az oka, amiért Netanjáhu az amerikaiak „ösztökélése” ellenére is csak nehezen és nagysokára határozta el magát arra, hogy telefonon elnézést kérjen Erdogantól a 2010. májusában lezajlott „Mavi Marmara” flotta-incidensért, amelyben izraeli tengerész-kommandósok a flotta-akcióban részt vett kilenc személyt megöltek.

Ignacius szerint az Egyesült Államok ugyan „kedvezőtlen fordulatnak” tekintette az izraeli kémhálózat tagjainak a kiadását Iránnak egy NATO-tagállam által, közvetlenül mégsem tiltakozott török ​​tisztviselőknél.

Izrael úgy véli, hogy a hálózat leleplezése és tagjainak kiadása mögött a török ​​hírszerzés főnöke, Hakan Fidan áll, akinek köztudottak kapcsolatai Teheránnal. Izrael ennek ellenére nem feltételezte, hogy 50 éves titkosszolgálati együttműködés után Törökország erre képes.

Hakan Fidan a miniszterelnök, Recep Tayyip Erdoğan egyik legközelebbi tanácsadója. A török titkosszolgálat élére 2010-ben nevezték ki. Előtte altiszti rangban szolgált a török hadseregben, a Maryland-i  egyetemen első tudományos fokozatot szerzett, később Ankarában doktorált.

A Wall Street Journal már korábban figyelmeztetett rá, hogy Fidan Törökország nyugati szövetségesei, így amerikai és izraeli hírszerzési adatokat játszik át Iránnak.

Nagy kérdés, hogy a török titkosszolgálat miképpen jutott hozzá a Moszád ügyfeleinek a névsorához. Törökország NATO-tagságának a jövője is súlyos probléma, hiszen, ha a Washington Post cikkírójának az értesülései pontosak, Irán szinte a nevében észak-atlanti katonai szövetség kültagjának érezheti magát.

A cikk szerzője, David Ignacius apai részről örmény származású. Bízunk benne, hogy ez nem befolyásolja írásai objektivitását, még Törökországgal kapcsolatban sem, amely közel egy évszázada vérlázító kegyetlenséggel másfél millió örményt irtott ki. ◙

2013. október 19., szombat

Földfoglalási versenyben Izrael és Izmael • Jelentget a Salom achsav

A "Salom achsav" („Békét most”) nevű baloldali csoport által közzétett adatok szerint az idei év első felében Izrael összesen 1708 ház építését kezdte el a Nyugati Part (Ciszjordánia) zsidó településein, szemben a tavalyi, 2012. év azonos időszakában megkezdett 995 házépítéssel.

Ez tekintélyes, 70 százalékos növekedést jelent. Izrael hivatalosan azt jelentette, hogy az építkezések ütemét lelassította, ami nem áll ellentmondásban a palesztinokkal idén júliusban megindult béketárgyalásokkal, miután fenti adatok a január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkoznak.

Az építkezések volumenének növekedése heves tiltakozást vált ki a Palesztin Autonómia vezetőiből, akik valamennyi zsidó település megsemmisítését követelik a Nyugati Parton, miután azt teljes egészében maguknak követelik, zsidó lakosság nélkül.

A Salom achsav szélsőbaloldali polgári társadalmi szervezet. Kinyilvánított célja „igazságos béke” megteremtése a palesztin arab néppel és a környező arab államokkal. Aktivistáik személyes kiszállásokkal és légi felvételek vizsgálatával nyomon követik a Nyugati Part zsidó építkezéseit, tüntetéseket rendeznek a településeken – gyakran palesztinokkal együtt –, és jelentéseket küldenek izraeli és nemzetközi szerveknek, amivel a többségi izraeli zsidó közvélemény szerint kimerítik a hazaárulás fogalmát.

Legutóbbi jelentésük szerint a megkezdett építkezések 61 százaléka a nagy telep-blokkokon kívül, palesztinok által sűrűn lakott területen kezdődött, amelyekről Netanjáhu elvben kész lemondani egy átfogó megegyezés keretében.


A zsidó lakosság lélekszáma a Nyugati Part (Ciszjordánia) és Kelet-Jeruzsálem mintegy 6000 km²-es területén az utóbbi húsz év során megháromszorozódott. Jelenleg félmillió zsidó él két és félmillió palesztin arab mellett – nem mondhatni, hogy békességben.

Izrael fennmaradó területén – 20,000 km²-es területen – 8 millió lakos él, közülük megközelítőleg 6 millió zsidó, és másfél millió arab (a fennmaradó félmillió drúz, cserkesz és orosz).

A Gázai-övezet 360 km²-es területén másfél millió palesztin arab él.

Vagyis az egykori brit mandátumi Palesztina 26,000 km²-es területén, „a folyótól a tengerig” (a Jordán folyótól a Földközi tengerig) néhány százezer fővel több zsidó él, mint arab.


Folytatódik tehát Izrael népének történelmi visszatelepülési versenye a magukat történelmileg és etnikailag alaptalanul „palesztin népnek” kikiáltó arabokkal. ◙

2013. október 18., péntek

Bulldózeres palesztin terrortámadás egy támaszpont ellen: három katona megsérült, a támadót megölték.

A legújabb terrorakció: palesztin lakos csütörtök délután bulldózerével áthajtott a Jeruzsálemtől északra lévő A-Ram támaszpont drótkerítésén, és megpróbálta elgázolni az őrt. A markolós földgyalu több méterre repítette a katonát, aki szerencsére csak könnyebben sérült meg. A palesztin ezek után a parkoló gépkocsiknak hajtott, és két további katonát megsebesített.
FOTÓ: AZ IZRAELI HADSEREG SZÓVIVŐJE
Mindez alig egy perc alatt játszódott le. Amikor a  katonák felfogták, hogy nem balesetről, hanem terrorakcióról van szó, tüzet nyitottak a munkagép vezetőjére, aki a helyszínen életét vesztette.


A hivatalos palesztin hírügynökség, a WAFA közlése szerint az elkövető a 30 éves Junisz al-Ubejdi (Younes al-Ubeidi), Bét-Hanina lakosa. Palesztin hírportálok közlése szerint az elkövető bátyja 2009-ben traktorral hajtott járókelők közé Jeruzsálemben. Őt egy arra járó, szabadságra eltávozó katona lőtte le. (A harci egységekben szolgáló katonák szabadságra is magukkal viszik a szolgálati fegyvert.)

2013. október 15., kedd

Gázai metró: félreérthetetlen Hamasz-üzenet Izraelbe

Két és fél kilométer hosszú, betonból megépített alagútra bukkantak csütörtökön az Izraeli Hadsereg műszaki alakulatai. Az alagút átlagosan 20 méter mélységben fut a föld alatt. Magassága 180 centiméter, vagyis egy felnőtt ember meghajlás nélkül tud közlekedni benne.


A figyelemre méltó létesítmény a Gázai-övezet déli részéből, a Khan Junisz város közelében fekvő Abszan palesztin falu egyik háza alól vezetett a Gázai-övezetet Izraelről leválasztó határzár-kerítés alatt az izraeli Éjn Háslosá kibuc közeléig.

A  robbanóanyaggal, katonai felszereléssel megrakott alagútnak több elágazása és kijárata is volt. Az energiatakarékos világítással és telefonvonallal ellátott alagút elég magas és széles ahhoz, hogy egy ember kényelmesen, meghajlás nélkül tudjon járni benne. 

Megépítésének feltételezett célja terroristák Izraelbe történő bejuttatása, és a kibuc óvodájában végrehajtandó terrorakció volt. Az építéshez felhasznált cement humánus, otthonépítési célból, izraeli engedéllyel a Gázai-övezetbe juttatott építkezési anyagból származik.

A hét végén műszaki alakulatok átfogó ellenőrzést tartottak az alagútban, hogy minden elrejtett robbanóanyagot megtaláljanak. 

A jelentős költségekkel, vélhetően egy évig tartó munkával készített alagutat a katonai elhárítás és hírszerzés tudomása szerint a Hamász "stratégiai célokra” ásatta, egy következő összecsapás kiprovokálására.

"Az alagutat időben fedezték fel, komoly katasztrófa hárult el" – mondta Chájim Jalin, a Gázai-övezettel határos Eskol regionális tanács vezetője.

Sem a hadsereg, sem a helyi önkormányzat nem részletezte az alagút kijárata felfedezésének a körülményeit, de Jalin annyit hozzátett, hogy a szántást végző mezőgazdák és a határőrség együttműködése ezúttal is sikert bizonyított.

Eitan Dangot vezérőrnagy, a Területeken folyó kormányzati tevékenységek civil adminisztrációs egysége (COGAT) parancsnoka elrendelte, hogy újabb helyzetértékelésig állítsák le építési anyagoknak a Gázai övezetbe történő szállítását.

Izraeli elhárítási értékelések szerint sok, a Gázai-övezetből izraeli területre vezető, terror-céllal épített alagút még feltárásra vár. Ezt látszik megerősíteni a Hamász közzétett üzenete: „Alagutak százai rejtőznek a föld alatt és még százakat fogunk ásni”.

A legemlékezetesebb terror-alagút az volt, amelyen át egy Hamasz különítmény a határ izraeli oldalára lopózva 2006 júniusában meglepett egy izraeli katonai egységet, megölt két katonát, és egy harmadikat – Gilád Salit tizedest – sebesülten az alagúton át a Gázai-övezetbe hurcolt, ott öt éven át fogságban tartott, majd szabadon bocsátásáért elérte több, mint ezer, Izraelben elítélt palesztin terrorista szabadon engedését.

Az alagút-hadviselés így – egyelőre – kifizetődő stratégiának tűnik a Hamasz számára. 

Kedden egy újabban felfedezett alagút berobbantására került sor a Gázai-övezet izraeli határán.

Slomo "Számi" Turgemán vezérőrnagy, a Dél hadseregparancsnokság (Pikud hádárom) parancsnoka minden esetre kijelentette: ha a terroristák beváltják fenyegetéseiket, Gáza utána másképpen fog kinézni... 

2013. október 13., vasárnap

Négy Nobel-díj egyszerre: izraeliek, de külföldön dolgoznak • Miért nem tudja itthon tartani az ország a tudósait?

Nobel díj-esőről számolt be az izraeli hírközlés. Négy díjról, amelyet Izraelben született, vagy itt tanult tudósok kaptak. Egyikük kibuc szülötte, az ország két háborújában is harcolt, századosi rendfokozatban szerelt le. Másik kettő itt végezte továbbképző tanulmányait, a negyedik idős Holokauszt-túlélő, itteni egyetemnek is professzora, de ő sem itt él.

Egyikük sem itt él. Van, aki rendszeresen hazajár, van, akinek a felesége, van, akinek a lánya él itt. De egyik friss Nobel-díjas sem izraeli. Legfeljebb „amerikai-izraeli”. 

Az érthető örömet és büszkeséget beárnyékolja a kérdés: vajon miért nem képes az állam itt tartani a legjobb koponyákat? Nem csak a Nobel-díjasokat: az utóbbi évtizedekben százezrével választották a tengeren túli tudományos intézeteket, kutató-fejlesztő műhelyeket az itt végzett, vagy itt tanult tudósok, szakemberek. Vegyészek és fizikusok, számítástechnikusok és orvosok.
Az idei kémiai Nobel-díjat három professzor kapta megosztva, a komplex kémiai rendszerek többszintű modelljének kifejlesztéséért.

Árje Warsel [Aryeh Warshel] professzor a galileai Szdé Náchum kibucban született 1940-ben. A kibuc a hatvanas években még “fölösleges luxusnak” tartotta a tagok egyetemi képzését (ma már nem így van). A tehetséges fiatalember elhagyta a kollektívát, és a haifai Techionban nyert BSc diplomát, majd a rehovoti Weizman Intézetben MSc, majd PhD (doktori) fokozatot. Posztdoktori kutatói éveit a Harvard Egyetemen töltötte. Munkásságát előbb a rehovoti Weizman Intézetben, majd Angliában, Cambridge-ben folytatta. Amerikába 1976-ban érkezett. Jelenleg a Dél-kaliforniai Egyetem (University of Southern California) kémiai fakultásának vezető munkatársa.

Árje Warsel a páncélosoknál szolgált. Harcolt a Hatnapos, majd a Jom Kippuri háborúban, ahonnan századosként szerelt le.

„Az ember általában nem úgy kezd egy tudományos karriert, hogy a Nobel-díjat tűzi célként maga elé. De amikor évtizedek munkája után körbenéz, és látja, hogy mit ért el, és mit értek el a kollégák, elkezd összehasonlítani és reménykedni, hogy talán mégis meglesz a Nobel...” – hangzik a „Jediot Ahronot” hébernyelvű napilapnak adott vallomás.
Michael Lewitt professzor 1947-ben született a dél-afrikai Pretoriában. Első, BSc fokozatát a londoni King’s College-ben szerezte meg, majd a Cambridge  Egyetem molekuláris biológia laboratóriumából meghívást kapott a rehovoti Weizman Intézetbe. Itt Shneior Lifson professzor irányítása alatt, az ugyancsak itt tanuló Árje Warsellel együtt számítógépes modellezéssel tanulmányozták az élő sejt-molekulák viselkedését.

Michael Lewitt az elsők között végezte a DNS (öröklési sejtek) és különböző fehérjék viselkedésének számítógépes szimulációját, ami egyebek között a rákkutatásban is mérföldkövet jelent.  Ehhez személyesen fejlesztette ki az erre szolgáló komputeres programot. Doktorátusát (PhD) Cambridge-ben szerezte meg 1972-ben. 1980-tól 1987-ig a Weizman Intézet kémiai fizika professzora volt, jelenleg a kaliforniai Stanford Egyetem professzora.

Michael Lewitt professzor amerikai-brit-izraeli állampolgár. Minden évből fél évet itt tölt Izraelben, ahol felesége és gyermekei élnek. „Nem mondom, hogy nem álmodtam erről néha, de soha nem hajtottam a Nobel díjra” – mondta első interjújában a hírt közlő telefon után.
Martin Karplus professzor 1930-ban született Bécsben. Mondhatni, „jó családban”: nagyapja, Johann Paul Karplus a pszichiátria ismert nevű professzora volt a Bécsi Egyetemen, bátyja, Robert nemzetközi hírű fizikus Berkley-ben, a Kalifornia Egyetemen.

Nyolcéves volt, amikor a család menekülni volt kénytelen Ausztria náci-német megszállása miatt. Egyetemi tanulmányait a Harvard Egyetemen és a Kaliforniai Technológiai Intézetben (California Institute of Technology) végezte, doktorátusát is ott szerezte.

Legismertebb tudományos eredménye a biológiai makro-molekulák dinamikus szimulációja, ami az emberiséget az élő sejt alapvető tulajdonságainak alaposabb megismeréséhez vezetheti, és számos, jelenleg gyógyíthatatlan betegség leküzdését segítheti elő. Jelenleg a franciaországi Strasbourg-i Egyetem és a bostoni Harvard Egyetem professzora.

Lánya, dr. Rivka Karplus Jeruzsálemben él, és belgyógyászként a fertőzéses esetek specialistája. „Vezetés közben, a Kol Jiszráél (az Izraeli Rádió) híreiből értesültem apám Nobel díjáról. Leálltam a kocsival, telefonomon megvizsgáltam az e-mailjeimet. Ott volt apám üzenete” – meséli mosolyogva Rivka.

Karplus professzor 1969-ben fél évet töltött a rehovoti Weizman Intézetben, mint kutató munkatárs. „Hat éves voltam, amikor Izraelbe jöttünk. Rehovotról máig szép emlékeim maradtak” – emlékezik dr. Rivka Karplus.

Martin Karplus professzor 84. évében kitűnő testi és szellemi kondíciónak örvend. Gyakran látogat Izraelbe. Lánya meglátogatásán kívül előadásokat is tart.
François Englert professzor 1932-ben, belgiumi zsidó családban született. Eltérően az előző háromtól, nem kémiai, hanem fizikai Nobel-díjat kapott, ugyancsak megosztva, Peter Higgs professzorral.
Belgium náci-német megszállása alatt gyermekként különböző árvaházakban bújkált a deportálás elől. Már 23 évesen elektromérnöki diplomát szerzett a brüsszeli ULB Egyetemen (Université Libre de Bruxelles), majd ugyanitt doktorált fizikából.

A new-yorki Cornell Egyetemen adjunktusként végzett munka után visszatért az ULB Egyetemre, immáron professzorként. 



1984-ben a Tel Aviv Egyetem fizika és asztronómia fakultására kapott meghívást, mint előadó professzor.

François Englert professzor az Edinburgh-i Egyetem professzorával, Peter W. Higgs-szel megosztva részesült az idei fizikai Nobel-díjban, a többi atomi részecske tömegéért felelős, és gyakran „isteni részecskének” nevezett úgynevezett Higgs bozon kutatásáért. (Peter Higgs már 1964-ben feltételezte annak létezését).
Englert professzor három évtizede áll szoros szakmai kapcsolatban a Tel Aviv Egyetemmel.
A fenti négy kiváló tudós közül csak az első kettőt lehet minden további nélkül izraelinek tekinteni.
Soroljuk fel a zsidó állam Nobel díjjal jutalmazott tudósait (nem számítva a politikai jellegű béke-Nobel díjakat):
• Sáj Ágnon, 1964, irodalom
• Daniel Kahaneman, 2002, közgazdaság
• Avraham Hersko és Aharon Csechanover megosztva, 2004, kémia
• Jiszráél Aumann, 2005, közgazdaság
• Ádá Jonát, 2009, kémia
• Dan Shechtman, 2011, kémia
• Arje Warsel és Michael Lewitt megosztva, 2013, kémia
Izrael Állam fennállása alatt kilenc Nobel-díjast adott, ebből nyolcan az egzakt tudományok művelői. Kinevelni tehát képes nemzetközi szinten kiemelkedő tudósokat, ám megtartani annál kevésbé. Az okok között az akadémiai-kutatói állások számának, a tudományos kutatásra fordított összegek elégtelenségére hivatkoznak.
Ami viszont az 1901 óta adományozott Nobel-díjasok zsidó származását illeti, erősen „felül vagyunk reprezentálva”. Ha az emberiség létszámát kereken 7 milliárdnak vesszük (7000 millió), és a zsidó nép lélekszámát felkerekítjük 14 millióra, Izrael népe az emberiség 2 ezrelékét teszi ki (0.2 százalék).
Az összes Nobel-díjasoknak viszont 20 (húsz) százalékát. (Minden ötödik Nobel-díjas zsidó, vagy „zsidó származású”.)
Ez lenne az oka, hogy „böchol dor vádor omdim álénu löcháloténu”, minden egyes nemzedékben felkelnek, hogy megsemmisítsenek bennünket, ahogy a pészáchi Széder szövege mondja?
Nincs válasz, de talán lesz.
Ha Izrael népe és országa egyszer békében, biztonságban, fenyegetettség nélkül fog élni, minden erejét és képességét kibontakozhatja. A Messiás csak megszólaltatja egyszer a nagy sófárt, és kijelenti a népeknek: senki fölött nem akarunk uralkodni, csak magunk fölött. Talán éppen ez a világbéke feltétele.
És ennek nagyobb lesz a jutalma, mint bármilyen evilági díj...

FORRÁS: Rádió-interjúk, Jediot Ahronot napilap cikkei, Wikipedia