Izrael száz vezető üzletembere utazik Davosba, hogy palesztin üzletemberekkel tárgyaljanak • Jelszó: Izrael gazdasága nem fog növekedni békeegyezmény nélkül

A száz közül a legismertebbek: Morris Kahn, az Amdocs hiradástechnikai óriásvállalat alapítója, Meir Brand, a Google Israel vezérigazgatója, Ofra Strauss, a Strauss élelmiszer-konszern elnökasszonya, Joszi Vardi, a világsikert aratott izraeli start-up válallkozások atyja, Rami Lévi, aki szupermarket-hálózatokkal és mobiltelefon-vállalkozásokkal kereste tekintélyes vagyonát, Moshe Lichtman, a Microsoft Israel hi-tec vállalat elnöke és nagybefektető.

Izraelben hol a japán-amerikai „tycoon” (tájkún), hol az Oroszországban ismert „oligarcha” jelzőkkel illetik őket. Pedig a gazdaság irányítása és a nemzeti vagyon, mint mindenütt a nyugati világban, a választott kormányok kezéből lassan, de biztosan a kezdeményezésre legalkalmasabb magánszemélyek és családok, a nagy pénzeket szerencsével forgató bankok, tőkéscsoportok kezébe csúszik át.

Ők pedig minden politikusnál, tábornoknál jobban látják, mivel tapasztalják: háborús övezetekből menekül a tőke, zuhan a befeketetési kedv.

Eddig az izraeli gazdaság „bálnái” többnyire elfogadták Netanjáhu nézetét, mely szerint Izrael gazdasága egy átfogó békeszerződés nélkül is fenntarthatja jelenlegi fejlődési ütemét.

A valóság azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Ezért határoztak úgy, hogy ők százan a jövő héten elmennek a svájci Davosban tartandó Világgazdasági Fórumra, és a Fórum kezdeményezésére találkoznak palesztin üzletemberekkel. Az izraeli „százak” által aláírt kiáltványban kiállnak John Kerry, az Egyesült Államok külügyminiszterének az erőfeszítései mellett.

A kiáltványban – és egyénenként is – hangsúlyozzák: az idő nem Izraelnek dolgozik. Európa, de lassanként sok amerikai tényező is – vállalatok, piachálózatok, egyetemek – egyre gyakrabban bojkottálják az izraeli árut, az izraeli politikusokat, sőt, még az izraeli egyetemi előadókat is.

A folyamat belátható időn belül Izrael vészes elszigetelődéséhez vezethet, ami az ország gazdaságára – így exportjára, és ennek következtében a foglalkoztatottságra – katasztrofális következményekkel járhat.

A javasolt megoldás: mielőbbi békeszerződés aláírása a palesztinokkal a „két nép – két állam” elv alapján, és minél szélesebb gazdasági együttműködés. Ez pedig nem csak a palesztin területek gazdaságát hozza rendbe, de társadalmukat is pacifikálja, a békés hétköznapok felé tereli. ◙