Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2014. augusztus 14., csütörtök

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Lelkemadta


Vegyünk egy nagy lélegzetet, és kezdjük el mai leckét.

A lélegzet, mint köztudott, a lélek szóval rokon, hiszen addig lélegzünk, ameddig a lélek a testben fészkel, vagy fölötte, körötte, ki tudja.

És nem csak a magyar nyelvben. A latinban is: a légzés, respiratio, ott is a lélekhez hasonló fogalom, a spiritus – szellem – szó rokona.

Kách nesimá gdolá (קַח נְשִׁימָה גְדוֹֹלָה) – végy egy nagy lélegzetet, mondjuk egy zavarban lévő gyereknek, amikor arra kérjük, hogy mondja el a nehezen elmondható történetet. És ha már eléggé felbátorodott, bin’simá áchát (בִּנְשִׁימָה אַחַת), azaz egy szuszra, egy lélegzet alatt mondja el mondandóját.

Násám lir’váchá (נָשַׁם לִרְוָחָה), azaz fellélegzett, megkönnyebbült az, aki megosztotta a hozzá legközelebb állókkal azt, ami a lelkét nyomta. Ha pedig hölgy volt az ilető, akkor násmá (נָשְׁמַה) az ige; a lir’váchá-ban a r’váchá (רְווחה), jólélet, kényelmet, kellemes közérzetet jelent. A nosém (נוֹשֵׁם) azt jelenti, hogy lélegzik, jelenidőben. Nőnemben nosemet (נוֹשֶׁמֶת).

A lélek pedig, amelyet halhatatlan volta ellenére időnként halandó gondok nyomasztanak, héberül nesámá (נְשָׁמָה). A nesimá a lélegzet, a nesámá a lélek. Magyar kiejtésüket írhatnánk nösimá és nösámá, illetve n’simá és n’sámá formában, hiszen az első szótag magánhangzója a s’vá, igen rövid, pillanatnyi megállás a két mássalhangzó, esetünkben az n és az s között. Ugyanilyen s’vá van a fenti r’váchá szóban is.

„Kchi mize, nesámá!” – kínálja női vevőit az árus a tel-avivi Karmel- vagy a jeruzsálemi Machane-Jehudá piacon. Ebből vegyen, lelkem. A nesámá szónak becéző értelme is van, akárcsak a magyarban.

A k’chi (קְחִי) a kách (קַח) nőnemű alakja, jelentése: „vegyél”: az első nőnemben, a másik hímnemben a lákáchát (לָקַחַת), azaz „venni” ige felszólító alakja.

A léleknek egyébként a zsidó hagyomány szerint rétegei vannak. Ez a szemlélet a héber nyelvben is nyomon követhető. A „nefes” (נֶפֶשׁ) szó az alacsonyabb, animálisnak nevezett lélek, amely a táplálkozási, területszerzési és nemi ösztönöket vezérli. Ilyen lelke az állatoknak is van.

A ruách (רוּחַ), ami szelet is, szellemet is jelent, már egy magasabb dimenzió. A fent említett nesámá a halhatatlan, az emberben élő lélek.

A Kabbala még magasabb rétegeket is ismer, ezzel most nem foglalkozunk. ◙
Héber nyelvtanítás:
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése