2017. december 14., csütörtök

Teva gyógyszergyár: tömeges leépítések • Csütörtök délben várhatók a részletek • Vasárnap általános sztrájk délig


A Teva gyógyszergyártó vállalat, amely az utóbbi években súlyos válságba került az általa előállított ún. generikus gyógyszerek árzuhanása miatt, csütörtök délben drámai bejelentésre készül.

A nemzetközivé nőtt óriásvállalat világviszonylatban 56 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ebből 6800 főt Izraelben. Ez utóbbiaknak az előrejelzések szerint egyharmadát küldi el.

A "karcsúsítás" általános felháborodást okozott országszerte. A vezetőség súlyos tévedéseit az alkalmazottak fizetik meg, miközben a vezérigazgató Jaguár luxusautóban flancol, a direktórium és a vállalatvezetők évente milliós nagyságrendű fizetésekkel jutalmazzák téves döntéseiket.

Az elbocsátások legsúlyosabb kárvallottjai az északi kisváros, Kirját Smoná lakosai, akiknek jelentős hányada a gyár alkalmazottja, és elbocsátásuk esetén semmi kilátásuk nincs más állásra. A vezetőség lépése – aminek részleteit csütörtök délután ismerhetjük meg – a galileai határmenti kisváros számára szinte végzetes csapás, miután a vállalat tevékenysége más, helyi ellátó szektorokat is fenntart.

Magánvállalat révén az állam beleszólása korlátozott, ha egyáltalán szóbajöhet. Az azonban tény, hogy a Teva az utóbbi években 22 millárd (22 ezermillió) sékel adókedvezményt kapott az államtól – mindezt azért, hogy növelje a foglalkoztatást.

Az is igaz azonban, hogy a vállalat összadóssága 34 milliárd dollárra rúg, amelyből 10 milliárdot 12 hónap alatt kell visszafizetnie.

Avi Nissenkorn, a Hisztradrut, a Szakszervezet főtitkára bejelentette: első reakcióként vasárnap négyórás, délig tartó figyelmeztető általános sztrájk lesz, amely érinti a repülőtereket, a kikötőket, a vasutat, az autóbusz-közlekedést, az állami és közigazgatási szerveket és a bankokat. A további lépéseket a csütörtök déli bejelentés tartalmától tette függővé. ◙

2017. december 12., kedd

Hanuka 5778/2017 – kezdő izraelieknek is

MA, KEDDEN ESTE EGY GYERTYÁT GYÚJTUNK, A "SZOLGA"-GYERTYÁVAL

Előljáróban: az ünnep kezdete az idén kedden este, napnyugtakor. 
Hanuka posztbiblikus ünnep, nem jár munka- vagy utazási tilalommal.
A Hanuka vagy Chanuka – pontozva חֲנֻכָּה  – felavatást jelent. A szó kapcsolatban áll az oktatást jelentő chinuch (חִנּוּךְ), illetve a növendéket, diákot jelentő  chánich (חָנִיךְ), nőnemben chánichá (חָנִיכָה) szavakkal.

Története
A hagyomány szerint csoda történt a szír megszállóktól megszabadított (második) Szentélyben, Jeruzsálemben.

Mi volt a csoda?

Az ókorban két Szentély állt Jeruzsálem központjában, a Templomhegyen.

Az elsőt Salamon király emeltette, kb. 3000 évvel ezelőtt, a másodikat kb. 2500 évvel ezelőtt, a 70 éves babilóniai száműzetés után Izrael földjére visszatért zsidók, Ezra és Nechamja “Írás-tudók” és próféták vezetése alatt.

Mindkét újonnan épített szentélyt (Templomot, héberül Bét Mikdás-t) az ősi, isteni sugallatnak megfelelő hagyományok szerint felavatták.

Az az esemény, amelyre most emlékezünk, a második szentély idejében történt 2182 évvel ezelőtt, a keresztény időszámítás előtt 176 telén, kiszlév hónap 25-én.

Az országot megszálló, minden addiginál kegyetlenebb és zsidógyűlölőbb szír uralkodó, a (görögül beszélő) Antiochusz Epifánesz (magát “isteni”-nek nevezte) megalázta a zsidók szentélyét: disznót áldozott benne.

A levitákhoz tartozó Makkabi-család néhány férfitagja nemzeti felkelést indított a megszállók ellen és igen nagy túlerő ellen kiverte a szíreket az országból.

Ezt követően a megalázott, tisztátlanná tett Szentélyt újra fel kellett avatni. Ehhez meg kellett gyújtani a Szentély pitvarában álló hétágú kandellábert, aminek a héber neve “Menorá” (מְנוֹרָה), a “nér” (נֵר), gyertya szóból. 

A kandellábert rituálisan tiszta, a papok (kohánim) által megszentelt olajbogyóból sajtolták. Az olajat olyan embereknek kellett szüretelniük, akik bizonyosan nem dolgoztak szombaton, nem fogyasztottak sertést és egyéb tisztátlan ételt, nem volt köztük parázna nő vagy férfi, stb. Mindezt a papok ellenőrizték.

A megszentelt olajbogyó-olajat a főpap által viasszal és saját személyes pecsétjével lezárt korsókban tárolták: ám a Szentélyt újra birtokba vevő zsidók megdöbbenten tapasztalták, hogy a raktárban csak egyetlen, a főpap által lepecsételt olaj volt, amely csek egyetlen napra volt elegendő, márpedig a megfelelő mennyiségű új, “kóser” olaj előállításához nyolc napra volt szükség.

A Menórában állandóan égni kellett a lángnak: kialvását szerencsétlenségnek tartották!

Nos, a csoda abban állt, hogy az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett, éppen addig, ameddig pótolni tudták a Menórába való olajat…)

A következő évben ünneppé tették ezeket a napokat, hogy hálát mondjanak Istennek. A gyertyák gyújtása miatt ez a ”fény ünnepe”, örömünnep.

A Chanuka hálaünnepét Kiszlév hónap 15-étől számított nyolc napon át azóta is megszakítás nélkül megüli Izrael népe. 
(A zsidó év “luniszoláris”, vagyis a Nap és a Hold fázisaihoz egyaránt igazodik, a Gergely-naptár viszont csak a Földnek a Nap körüli keringéséhez. Így a zsidó ünnepek a Gergely-naptár különböző dátumaira esnek, de miután a zsidó naptár a Naphoz is igazodik, a Chanuka csak december napjaira eshet.)

Már az ókorban kialakult az a szokás, hogy az első este egy gyertyát gyújtanak, a második nap kettőt, és így tovább: az utolsó, nyolcadik napon nyolcat. Növeljük a fényt.

A gyertyákat egy további, “szolga-gyertyával” gyújtjuk meg. Ennek a neve héberül “sámás”, a kelet-európai zsidók “samesz”-nek ejtik. A Chanuka-gyertyák gyújtására “chanukijá”-gyertyatartókat használnak, amelyen kialakított helye van a “samesznak” is, de bármilyen gyertya, akár egy tálcán is alkalmas.  

Miután minden zsidó ünnep a nap előestéjén kezdődik, a Chanuka első gyertyáját is Kiszlév 25-e előtti este, napnyugta után gyújtják meg.

A Chanuka örömünnep, nem munkaszünet. Sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad.

Az idén december 12-én, kedd este gyújtják az első gyertyát és 19-én, kedden a nyolcadikat. Lévén nyolcnapos az ünnep, mindenképpen közbeesik legalább egy szombat. Ilyenkor pénteken este a szombati gyertyákelőtt gyújtjákmeg a chanuka-gyertyákat, a szombat kimenetele után pedig a szombat-búcsúztató “hávdálá” után.

Akkor tehát: örömteli Fények Ünnepét, 

Chág urim száméách – חג אורים שמח

2017. december 11., hétfő

Kilenc percen múlt a megkéselt biztonsági őr élete • Állapota javult, nincs túl az életveszélyen

JERUZSÁLEM LEGFORGALMASABB PONTJA, A TERRORAKCIÓ SZÍNHELYE

Bravúros műtéttel sikerült stabilizálni Áser Almaliach 46 éves biztonsági őr állapotát, akit vasárnap délben, a jeruzsálemi központi autóbuszállomás (tácháná merkázit) előtt késelt meg a 24 éves terrorista, Jasszin Abu al-Karaa.

Amint azt reggel elmondta dr. Ofer Marin, a Sáárééj Cedek kórház sebész főorvosa, kritikus volt a tény, hogy a szíven szúrt sérült kilenc (9) perccel a támadás után már a műtőasztalon feküdt.

A bravúros műtét megmentette az őr életét, ám, mint azt dr. Marin a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió kora reggeli hírműsorában elmondta, néhány napnak kell eltelnie ahhoz, hogy a csaknem katasztrofális szívsérülést szenvedett középkorú férfi teljesen túl legyen az életveszélyen. ◙

2017. december 10., vasárnap

Késes terror Jeruzsálem központi autóbuszállomása előtt • A biztonsági őr életveszélyes állapotban

Jasszin Abu el-Karaa, a tettes

Vasárnap délután egy Nabluszból (Söchem) érkezett 24 éves arab megkéselt egy biztonsági őrt Jeruzsálem nyugati részében, a központi autóbuszállomás (tácháná merkázit) előtt.

A 46 éves sérültet a Sááréj Cedek kórházba szállították. Az azonnali műtét ellenére állapota az esti jelentések szerint még életveszélyes, tekintve, hogy a szive sérült meg.

A menekülő terroristát egy arra járó rendőr és egy taxisofőr (és nyugállományú rendőr) üldözte, elfogták és átadták a rendőrségnek. Kihallgatása folyamatban van. Jelentések szerint "magányos farkasról" van szó, miután nem volt semmiféle biztonsági vagy bűnügyi rekordja. ◙

Újabb terror-alagút Gázából • Hetekkel ezelőtt fedezték fel • A Hamasz ásta, Izrael lezárta • Egy hónapon belül ez a második


A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió vasárnap délben közölte: egy hónapon belül a második terror-célú alagutat fedezték fel. Bejárata a Gázai-övezetben, az izraeli határtól egy kilométerre, álcázott kijárata a határ innenső oldalától néhány száz méterre volt, nem messze egy katonai bázistól.

A második alagút felfedezése is egy újfajta módszerrel sikerült, amelynek részletei katonai titoknak minősülnek.

Az alagutat a Hamasz a legújabb technológiák bevetésével készítette. Költségei igen borsosak lehettek.

A Cáhál, az Izraeli Hadsereg műszaki egységei már hetekkel ezelőtt felfedezték, de mielőtt most eltorlaszolták volna, alaposan tanulmányozták, anélkül, hogy a Hamasz erről tudomást szerzett volna.

A közlés a "nitrelu" - semlegesítették szóval él, vagyis nem történt berobbantás, és most – ellentétben a legutóbbival – nem voltak sem halottak, sem sebesültek a másik oldalon. ◙

2017. december 9., szombat

Dühöng a világ-intifáda




Júdeában, Somronban, a Gázai-övezet és Izrael határán megállás nélküli kődobálások jegyében telt az utóbbi két nap. A biztonsági erők a helyükön vannak, a határőrség rendkívüli mozgósítást rendelt el.

Közben Törökország és Franciaország (!) elnökei arra akarják rávenni az Egyesült Államok elnökét, hogy vonja vissza a Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő deklarációját.

A Hamasz a következő péntekre általános lázadást hirdetett meg.

Képesek leszünk megfékezni a harmadik intifádát? 

Jelképes mumentum: Berlinben, a Brandenburg-kapunál tömegek skandálják: Halál Izraelre, halál a zsidókra! Nem, nem német nácik, hanem palesztin zászlókat lengető bevándorlók. 

Mi kezdődik itt? Világszéles muzulmán intifáda?

Donald Trump bejelentése voltaképpen kérdés: mi vagy ők? Az általunk ismert, apáink által létrehozott nyugati, „fehér” civilizáció és kultúra, vagy a maga szerencsétlenségét, elmaradottságát a fejlettebbeken megbosszuló Harmadik Világ hivatott dominálni a jövőben? 

Sok Facebook- és Twitter-hozzászóló már a harmadik világháború kezdetét vizionálja. ◙ 

2017. december 6., szerda

SUOMI 100

Tel Aviv városháza finn zászlóba "öltözve"

Finnország – a maga nyelvén: Suomi – ma üli állami függetlenségének 100. évfordulóját.

Több, mint száz éves kényszerű orosz fennhatóság után 1917. december 6-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet utána egy véres polgárháborúban, majd a második világháború éveiben két, egymást követő háborúban védett meg az újabb orosz hódítástól.

A két háborúban az akkor háromezres létszámú zsidóság is derekasan részt vett. Bár az országot a szovjet-orosz támadás a náci Németország oldalára kényszerítette, a finn vezetés – élén a legendás Mannerheim marsallal – és maga a finn nép egyetlen zsidó polgárát se adta ki az őket harsányan követelő német szövetségesnek. (Himmler "zsidóügyben" kétszer is ellátogatott Helsinkibe). Mi több, a zsidó hadkötelesek finn polgártársaik oldalán harcoltak. 

Ez nem egyszer teremtett páratlan szituációt. A karéliai fronton a finnekkel harcoló német egységek közvetlen közelében Ros Hásánákor és Jom Kippurkor a zsidó katonák tábori zsinagógában imádkoztak. 

Máskor egy zsidó tiszt mentett ki német és finn katonákat az őket körülvevő orosz gyűrűből, ezért a Wehrmacht vaskereszttel akarta kitüntetni. A tiszt nem fogadta el. A finn hírközlés a háborús években is szabad maradt – az a mai napig – és az ország lakossága pontosan értesült a folyamatban lévő európai zsidóirtásokról.

A finn kitüntetéseket azonban a még élő zsidó veteránok a legnagyobb tisztelettel őrzik. Az egyetlen helsinki zsinagóga előtermében ott látható Mannerheim marsall elismerő levele a zsidó közösségnek. 

Ma Finnország talán az egyetlen nyugati kultúrájú ország, ahol az Izrael elleni bojkott, és általában a "palesztin" propaganda nem talál talajra. Sőt: Helsinki az egyetlen európai főváros, ahol Izrael mellett tüntetnek.

Adja meg a Történelem Ura jutalmát, áldását a finn népnek és államnak. ◙