Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. december 5., szerda

A Palesztin Autonómia a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítaná Izraelt

AZ E1 TERÜLET JERUZSÁLEM ÉS MÁÁLÉ ÁDUMIM KÖZÖTT

A Palesztin Autonómia egyoldalú lépésére – nevezetesen arra, hogy az ENSZ közgyűlésén átvitte nem-tag megfigyelő államként történő felvételét ahelyett, hogy államiságának nemzetközi elismertetését Izraellel folytatott egyenes tárgyalások révén valósította volna meg – Izrael bejelentette, hogy 3000 lakást épít fel a jeruzsálemi régióban.

Izrael visszatart mintegy 100 millió dollár összegű adó-és vám-bevételt is a Palesztin Autonómiától, amely palesztinoktól folyt be. Ez a havi bevétel létfontosságú a Palesztin Autonómia hivatalainak és önkormányzatainak a fenntartására.

A közölt tervek szerint Izrael a Jeruzsálem és a tőle 7 kilométerre, keletre fekvő Máálé Ádumim város között fekvő, E1 területnek nevezett kopár dombokat is beépíti. (Az E betű az angol East – Kelet – rövidítése.)

Ez a pont különösen kényes az izraeli-palesztin konfliktusban, miután nem csak kelet-nyugat irányú települési folytonosságot képez Jeruzsálem és Máálé Ádumim között, hanem – izraeli beépítés esetén – megszakítja a Palesztin Autonómia területi folytonosságát észak-dél irányban, vagyis az innen északra fekvő Ramallah, illetve az innen délre lévő Betlehem között, az Autonómiát mintegy két részre, egy északi és egy déli részre osztva.

Marad ugyan az Autonómiának egy alternatív észak-déli összeköttetési lehetősége, éspedig Máálé Ádumim és a Holttenger közötti sivatagos területen, ám egy itt építendő összekötő műút igen költséges és nagy kerülő is lenne.

A két palesztin területi egység, azaz a 60. műút északi és déli szakasza között természetesen továbbra is biztosított lenne a zavartalan forgalom Jeruzsálemen keresztül. Ám az Óvárostól keletre lévő terület birtoklása főként presztizs-okokból lenne fontos a palesztinoknak, és abból a nyilvánvaló szándékból is, hogy az E1 terület általuk történő beépítése esetén megzavarják, idővel támadják is a Máálé Ádumimba irányuló izraeli forgalmat.

Mahmud Abbasz kormánya kilátásba helyezte, hogy amennyiben Izrael nem áll el a nevezett építkezések terveitől, a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul, bár a múlt héten még azt mondta, hogy csak akkor fordul a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, ha megtámadják.

Nabil Shaath, a Palesztin Autonómia magas rangú tisztségviselője hétfőn azt mondta, hogy Izrael "a földjeinken épített telepekkel és pénzeink ellopásával folytatja a háborús bűnöket, amivel bennünket arra kényszerít, hogy Nemzetközi Büntetőbírósághoz forduljunk."

A palesztin fenyegetés két okból is nehézségekbe ütközik. Az első az, hogy a hágai intézmény csak személyek fölött ítélkezhet, államok fölött nem. A második: Izrael nem tagja e bíróságnak, mint ahogy az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India sem.

William Hague brit külügyminiszter kedden arra  figyelmeztetett, hogy a most hangoztatott izraeli építési tervek kivitelezése "szinte elképzelhetetlenné tenné egy palesztin állam létét Izrael mellett, amelynek a megosztott Jeruzsálem lenne a fővárosa."

Hague azt mondta a brit parlamentben, hogy az Európai Közösség tagjai nem lelkesedtek egy Izrael ellen hozandó gazdasági szankciókért, de igenis foganatosíthatnak komoly diplomáciai lépéseket – a kapcsolatok megszakításának a kivételével – amennyiben a vitatott területeken valóban megindulnának az építkezések.

Egyiptom külügyminisztériuma bekérette Jákov Amitáj izraeli nagykövetet, és közölte kormánya elégedetlenségét az izraeli határozattal kapcsolatban, mondván, hogy az nem csupán aláássa az izraeli-palesztin tárgyalások lehetőségét, de a nemzetközi jogot is sérti.

Számos európai állam külügyminisztériuma is így járt el a héten.

Az Egyesült Államok is rossz néven venné a terv megvalósítását, minthogy szerinte az veszélyeztetné egy életképes palesztin állam létrehozását.

Mark Regev, az izraeli kormány szóvivője az építési terv bejelentését egy sor palesztin provokációra adott válasznak minősítette. Elmondta még, hogy a kormány engedélyezte az előzetes tervezést és az E1 terület rendezési munkáit, de még nem döntött az építkezések engedélyezéséről.

FORRÁS: Jediot Ahronot, Jiszráél Hájom, New York Times

2012. december 3., hétfő

Nővér- és ápolósztrájk a kórházakban

Eredménytelenül végződtek a hétfőre virradó éjjelbe nyúló tárgyalások a Kincstár és az ápolók szakszervezete között.

A nővérek és az ápolók súlyos munkahelyi terhelésről panaszkodnak, amit az ápolói személyzetben mutatkozó hiány okoz. Ennek elkerülésére a munkakörülmények javítását és a korábban ígért bérmegállapodások életbe léptetését kívánják.

Hétfőn csak az onkológiai-, a dialízis- és az inzulin-kezelések, valamint az életmentő műtétek lesznek elvégezve. Az egyéb műtétre és kezelésre váró pánciensek hívják fel a kórházakat és rendelőket és érdeklődjenek. 

A munkabeszüntetés időben nincs korlátozva. ◙

2012. december 1., szombat


Ismerd meg Izraelt: a sérut-taxi


A sérut szó szerint szolgálatot jelent. (Nem összetévesztendő a sérutimmal, ami viszont WC.) Teljes nevén monit-sérut. Ebből a monit a taxi (a moné szó jelentése „számláló”), és a sérut a szolgálat.

Az egész kifejezés pedig iránytaxi, a taxi és az autóbusz közötti hiányt kitöltő jármű. Színre többnyire sárga, formára minibusz. Két végállomása van, közötte fix útvonala. Az útvonal mindig egy autóbusz-járat útvonalát követi, és annak a száma van feltüntetve a kocsi elején. Nagytávolságú iránytaxikon csak a cél-város neve. A kocsikban általában működik a légkondi, ennek a neve itt mázgán.

A sérut-taxik a végállomáson várják, hogy tele legyenek utasokkal. Egy minibuszba a sofőrön kívül tíz utasnak van ülőhely. Amint egy kocsi megtelik, mindjárt indul is. Nincs konkrét menetrendjük.

Megállók sincsenek. A sérut-taxi ott áll meg, ahol az utas kéri. A kiszálló utasok helyébe menet közben szednek össze újakat.

A sérut pofátlanul elhalássza a „rendes” buszokra várókat. Gyakran bevág a busz elé. „Éhesebb” sofőrök egy járdáról felszedendő utas kedvéért beverik a padlóféket. Vezetési stílusuktól már sok izraeli polgár szerzett ősz hajszálakat. Reflexük azonban kiváló.

Biztonsági öv van az üléseken, de senki sem használja, pedig elvileg kötelező. Tele kocsi sofőrjének álló utast nem szabad felvennnie – ismét elvileg. Gyakorlatban rövidebb szakaszra felvesznek, sőt, néha erre rendszeresített kisszékekre le is ültetik. 

A sérut-taxiknak kiterjedt hálózatuk van országszerte, mind zsidó-, mind arablakta területeken és -sofőrökkel. A központi rádiótelefonos szervezők bármikor át tudják csoportosítani a kocsikat oda, ahol sok ember várakozik.

A sérut-hálózat 24×7 rendszerben, azaz napi 24 órában és heti hét napon át működik. Igen, szombaton és ünnepnapokon is (az egyetlen kivétel Jom Kippur), amikor a közúti közlekedés Izraelben leáll. Éjszakai és szombati-ünnepi tarifája drágább, de maga a szolgáltatás kifejezetten megbízható.

Érdemes végállomáson felszállni: az útvonalon suhanó kocsi sofőrje gyakran csak int: „tele vagyok”.

Üljünk be, helyezkedjünk el kényelmesen. Ha megjön a sofőr, már küldhetjük is előre a pénzt, miután bemondtuk a célállomást.

Ha a sérut útvonalán (mászlul) állunk, és látjuk közeledni, csak inteni kell: ha van üres ülés, megáll.

A hátulról előre küldött pénz megérkezik a sofőrhöz. Senki nem szed ki belőle semmit. A sofőr pedig kiszámolja és hátraküldi a visszajárót, amely hiánytalanul visszaérkezik hozzánk, legfeljebb egy-egy érme elgurul az ügyetlen kezek között, de mindig megkerül. A sofőr pontosan tudja, ki fizetett és ki nem.

A sofőr közben persze vezet, telefonál (tilos, de lesz…ja), dudál, zenét hallgat, megereszt egy-egy szentségelést a hülye privát autóvezetőkre, vagy a konkurens sérut-társaság sofőrjére, aki „elhappolja” előle az utast.

Ha szeretnénk kiszállni, a sofőrnek előre kell szólni (néha ordítani, mert szól a rádió, meg a telefon), hogy ki szeretnénk szállni. Mondhatunk célpontot is, ha ismerjük a nevét: utcasarok, buszmegálló, akár házszám is. De kérhetjük egyszerűen az „ácor” szóval, ami azt jelenti, hogy „állj meg”.


Az emberek egymás mellett ülnek. Előfordul, hogy mire megérkeznek a célállomásra, az addig ismeretlen utasok barátságot kötnek. Kerek órákban a sofőr általában bekapcsolja a rádiót: az izraeli polgár elsőrendű hír-fogyasztó – ami érthető is egy országban, ahol „never a dull moment”, nincs egy unalmas pillanat. ◙

ÖTLET: Törökországot járt kolléganő Izmir-i beszámolója – a két "intézmény" nagyon hasonló