Arab Kneszet-képviselő:a hebroni késelő palesztin – nem terrorista!

Zuhair Bahlul, a Cionista Tábor (régebben Munkapárt) arab képviselője általános felhördülést váltott ki az izraeli zsidó közvéleményben, amikor a vegyes lakosságú Akkó városban egy előadáson kijelentette: a Hebronban, Purim napján, március 24-én két katonát megkéselt palesztin arab, akit egy katona megsebesített, majd egy később odaérkezett katona agyonlőtt – nem számítható terroristának.

Véleményét arra alapozza, hogy 1948 előtt az útban lévő zsidó állam fegyveresei is követtek el halálos végű merényleteket az országot akkor megszállva tartó brit katonák ellen, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a szabadságra és önállóságra vágyó palesztin-arab népnek is jogában áll az őt és országát megszálló izraeli katonák ellen küzdeni.

Hozzátette, hogy az asszonyokat és alvó gyerekeket otthonukban meggyilkoló palesztinokat már lehet terroristának nevezni.

Jichák Herzog, a Cionista Tábor párt főtitkára, aki egyben a parlamenti ellenzék vezetője, elítélően elhatárolta magát párttársa, Bahlul kijelentésétől. ◙

Szülőszoba: új botrány született ♦ "A zsidó és az arab asszonyok szüljenek külön szobákban"

Becálél Smotrich képviselő (36), a kormánykoalícióban részt vevő Bájit Jehudi (Zsidó otthon) képviselője felvetette, hogy a zsidó és az arab szülő nők külön szülőszobákban szüljenek.

Javaslatát saját, illetve gyermekágyas feleségének tapasztalatával indokolta: az arab asszonyokat szülés után nem csak közvetlen hozzátartozójuk, hanem egész "hamullájuk", több tucat ember látogatja, napokon át, hangoskodva, dohányozva, fittyet hányva a látogatási időre és a kórházi rendtartásra. Ezzel, természetesen, zavarják az izgatott és fáradt, a szülésen éppen átesett zsidó asszonyokat, és nem utolsó sorban az orvosokat és az ápoló személyzetet.

Az igazsághoz tartozik, hogy Smotrich javaslata indoklásában továbbment a kórházi rend védelménél. "Az pedig csak természetes, hogy az én feleségem nem kíván olyan ágyszomszédot, akinek a csecsemője felnőve a mi fiainkat akarja majd meggyilkolni".

Lett is ribillió. Nem csak az arab, de több zsidó képviselő és közéleti személyiség a képviselőt elnevezte fajvédőnek, fasisztának, és minek nem…

Ben Kaszpit, a Mááriv napilap kommentátora egyenesen a "judeonáci" jelzőt használta Smotrichra, átvéve a néhai Jésájáhu Lebovics professzor kedvelt szavajárását.

Tény: a képviselő a nemzeti-vallásos jobboldal szószólója. Ideológiája számos ponton megkérdőjelezhető. De felvetését nem lehet és nem is érdemes "polkorrekt" szlogenekkel lesöpörni az asztalról. 

Hírek szerint a jeruzsálemi Sááréj Cedek és a Hádásszá, a tel-avivi Ichilov és a Kfar Szaba-i Meir kórházak szülészeti kórtermeiben elkülönítve helyezték el a zsidó, illetve az arab kismamákat. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkára csütörtökön sürgős kihallgatásra rendelte az említett kórházak igazgatóit. ◙

Izrael és az Isten ♦ Kik hisznek és mennyire a Teremtő létezésében ♦ A legtöbb ateista az oroszajkú olék között található

A Pew Intézet felmérése szerint az izraeli zsidó népesség 49 százaléka vallja magát "világinak"  – amit itt héberül a chiloni (חילוני) szóval illetnek: ez a vallással nem foglalkozó, illetve elvből ateista, istentagadó.

Ami viszont az egykori Szovjetunióból bevándoroltakat illeti, arányuk már eléri a 81 százalékot.

Az izraeli zsidók 36 százalékának nincs kifogása az ellen, hogy az állam népszerűsítse a rabbinikus zsidó hagyományokat, ám az oroszajkúaknak csak 12 százaléka nézi ezt jó szemmel.

A felmérés szerint a teljes izraeli zsidó népesség 29 százaléka egyetért azzal, hogy a szigorúan ortodox izraeli rabbinátus számos téren meghatározó döntéshelyzetben lehessen: szombati tömegközlekedés, üzletek nyitva(nem)tartása, a vallási intézmények állami finanszírozása, "ki a zsidó" meghatározása, stb. –, addig az oroszajkúaknak mindössze 8 százaléka pártolja ezt.

Az izraeli zsidók 77 százaléka hisz Istenben: az "oroszok" csak 55 százalékban.

Az izraeli háztartások 63 százaléka kóser, az oroszajkúaknak csak 24 százaléka.

Kétszer annyi "átlag-izraeli" gyújt sabbat- ünnep- és chanuka-gyertyát, mint az egykori Szovjetunióból, vagy újabban az utódállamokból érkezettek.

A másod- és harmadgenerációs "oroszok" valláshoz, zsidósághoz való hozzáállása azonban erősen közelít a teljes izraeli népességben mért arányhoz.

A nemzeti-vallásos "Áruc Séva" hírportálján megjelent felmérés néhány hiányossága (e blog szerkesztője szerint):

1.     Az egykori Szovjetunióból érkezett zsidók között óriási szociális és kulturális különbségek vannak az európai és a kaukázusi, illetve Kaukázuson túli területekről érkezettek között. Utóbbiak a keleti zsidó törzsekhez számolandók: zömmel vallásos, hagyománytisztelő emberek, nemritkán szigorúan ortodoxok. (Grúziai zsidó férfit kipá, asszonyaikat kendő nélkül alig lehet látni. Itt született nemzedékük azonban már sokban enged a hagyományokból.) A kárpátaljai – magyarul is beszélő – olék között is magasabb a vallástartók aránya, mint például az európai orosz nagyvárosokból származók körében.

2.     A közel másfél millió oroszajkú izraeli között három-négyszázezerre tehető a nemzsidók száma, akik mint házastársak, illetve zsidó felmenőket felmutatni tudók jöttek Izraelbe, és kaptak izraeli állampolgárságot. ◙