Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2017. május 31., szerda

A Tóraadás 3330. évfordulójára


Általában “törvény”-ként fordítják a Tóra (תורה) szót, de elsődleges értelme: mutatás, rámutatás.
Már az első mondata rámutat
1. A lét fogalmi alapjaira 
2. A fizika fogalmi alapjaira.
בראשית ברא אלהים את השמים ואת הארץ
Kezdetben teremtette Isten az eget és a Földet
IDŐ______ENERGIA_______TÉR____TÖMEG
Ugye, minden együtt van?

2017. május 30., kedd

Sávuot, a Hetek Ünnepe, 5777 – 2017


Sávuot az előző ünnep, Pészách kiteljesedése. Jelentése: Hetek, pontosabban „hét hét”. Egyike a három zarándok-ünnepnek (a másik kettő Pészách és Szukot). 

Izraelben ez egynapos: Sziván hó 6. napjára esik. Az idén május 30, kedd estétől május 31, szerda estig ünnepeljük Izraelben. Munkaszüneti nap. Az ország határain kívül, „chuc láárecben” az ünnep kétnapos, vagyis csütörtök estig tart.

"Számláljátok a napokat az ünnepre (Pészáchra) következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét utáni napig ötven napot számláljatok és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak". (Mózes harmadik könyve, 23, fejezet, 15. és 16. vers)

Pészách másnapján egy mérő (héberül: ómer) árpakévét mutattak be a Szentélyben. Hét hét múlva az ennyivel későbben érő búzát mutatták be ugyanott. Innen a hét hétig, azaz 49 napig, Pészách második napjától Sávuotig tartó Ómer-számlálás kötelezettsége, héberül szfirát háómer – ספירת העומר.

Istennek 3330 évvel ezelőtt kettős célja volt az általa választott nép kiszabadításával az egyiptomi szolgaságból. Az egyik a Tóra, a Törvény, szó szerint rámutatás vagy útmutatás (ezt jelenti a Tóra – תורה – szó) átadása e népnek. A másik Izrael földjének az örökbeadása, amelyet a Teremtő már korábban odaígért Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak.

A Tóraadás éppen hét héttel követte az egyiptomi kivonulást. Erec-Jiszráélbe azonban csak negyven év múltán érkeztek meg őseink, miután az Egyiptomból kiszabadított, de még rabszolga-lelkületű nemzedék már kipusztult.

A Tóra átadása tehát akkor megtörtént, de átvétele máig sem teljes. Annak szelleme, erkölcsisége nem terjedt el igazán. Mint ahogyan Izrael földjének a birtokbavétele is csak időről időre és csak részben valósult meg azóta. A megígért határokat Egyiptom pataka (a mai Vádi El Aris a Szináj félsziget északkeleti részén) és a „nagy folyam, az Eufrátesz” között csak egy rövid időszakra, Salamon király uralkodása alatt uralta Izrael.

A kettő – Izrael földjének biztonságos birtoklása és a magasrendű erkölcsök követése – a zsidó sors időtlen öntörvénye szerint egymást feltételezik. Egyik nélkül a másik sem lehet.
Sávuot ünnepének több nevet adott a hagyomány.

Mózes harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceret-nek, a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre.”

Mózes második könyve 34. fejezetének a 22. verse Sávuotot a mezőgazdaság jeles fordulóival kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének az aratásakor (héberül: bikuréj kcir chitim) és a betakarítás ünnepét (chág háászif)…”
Ezért a Bikurim, a Kácir és az Ászif nevekkel is illetik ezt az ünnepet.

Az ország újranépesülése óta a kibucok, mosávok szívderítő eseménye ilyenkor az új terméssel felvonuló gyerekek, fiatalok.
Hagyomány ezen az ünnepnapon tejes ételeket fogyasztani. Hogy miért? Az egyik magyarázat szerint a Tóraadás előtt Izrael nem ismerte a kóser (כשר, „alkalmas”, „megfelelő”) vágás, valamint a tejes és húsos ételek különválasztásának a törvényét, így csak tejes ételeket fogyaszthatott.

Egy másik magyarázat szerint tejes ünnepi menü a tejjel-mézzel folyó Erec-Jiszráél jelképe. Ismét más vélekedés szerint a Sávuotkor adott Tóra olyan a népként akkor megszületett Izraelnek, mint anyja teje az újszülöttnek.

A zsinagógákat a zsengék Szentélybeli bemutatása emlékére szokás zöld leveles ágakkal díszíteni.

A zarándokünnepek imáin kívül Rut könyvét (Mögilát Rut) is felolvassák a zsinagógákban. Ennek az a hagyomány az alapja, hogy ezen a napon, Sávuotkor született Dávid király, aki Rut dédunokája volt.


Igazán hagyományőrző közösségekben a felnőtt férfiak Sávuot éjjelét ébren, Tóra-tanulással töltik. Mondják, hogy ezen az éjjelen megnyílnak az Ég kapui és az ilyenkor mondott kívánságok teljesülnek. ◙

2017. május 25., csütörtök

Európa, figyelsz?! ♦ Márai Sándor próféciája 1927-ből ♦ "Ha ebben a mecsetben egyszer elordítják Allah és Mohamed nevét, akkor Európa meg fog tanulni újra imádkozni"


BRIT MANDÁTUMI BÉLYEG A SZIKLAMECSETRŐL, 1927

Reggel átmegyek a titokzatos jeruzsálemi Omár-mecset hűvös oszlopsorain, a mecset egyik sarkában egy tucat berber asszony ül és imádkozik. Az egyik előénekli a szúrát, a többiek halkan, ütemesen mondják utána. Kis távolságról olyan az egész, mint gépiesen vezényelt, ütemes jajongás.

Egy szikla mellett állok, hallgatom a jajongást a hűvös homályban, s egyszerre megértem, hogy ez a szikla az, melyen emberek százmillióinak fanatikus vak és fekete hite felépült; s megértem, hogy nekünk, nyugatiaknak nincsen már ilyen sziklánk, melyen várat építsünk, egy kegyetlen, tiszta és hideg hit erődjét.

Ez a szikla az Omár-mecset közepén, a mohamedán világ titokzatos sziklája, szent, mint Mekkában a Kába köve, félelmetes és olyan öreg, mint a Föld és az emberiség. Ez a szikla az áldozati szikla, ahol Ábrahám föl akarta áldozni Izsákot az Úrnak, és ez a szikla Mohamed sziklája, ahonnan a prófétát mennybe röpítette Burak, a táltos paripa…

Ha egyszer elindul a harc Kelet és Nyugat, vallás és civilizáció között, ezen a sziklán emeli fel Mohamed kardját az új próféta. Ha ebben a mecsetben egyszer elordítják Allah és Mohamed nevét, akkor Európa meg fog tanulni újra imádkozni.


Márai Sándor: Istenek nyomában. 1927