Földrengés-gyakorlat Izraelben • Mit tehetünk?

A Polgári Védelem – Pikud háóref – június 13-án, kedden országos próbát tart egy földrengés esetén követendő magatartás, illetve kármentés gyakorlására, amiben az iskolák tanulói is részt vesznek.

Hogyan viselkedjünk, mit tegyünk, amikor megmozdul alattunk a szék, a padló, az ablakok zörögni, remegni kezdenek, a szekrényekre tett tárgyak a padlóra zuhannak?

Aki gyorsan teheti – ki a szabadba! Aki több emeletes épületben tartózkodik, távolodjék el az épület frontját képező külső falaktól és a szekrényektől, amelyek rádőlhetnek. Magas épületekben a folyosón, a lift közelében aránylag a legbiztosabb: a felvonó aknája a legerősebben kiképzett. Az Öbölháborúban, a rakétatámadások idején is ezt javasolták. A kilencvenes évek óta épített házakban a héberül „mámád”-nak nevezett biztonságos szobák is megfelelő védelmet nyújthatnak.

Magát a liftet azonban semmi szín alatt ne használjuk: normális körülmények között sem kellemes benne ragadni!

Ha utcán vagyunk, minél messzebbre távolodjunk el az épületek falaitól: az omlás, vagy a virágcserepek, netán a légkondicionálók (mázgán) lezuhanó külső kompresszor-egységei veszélyesek.

Ha járműben ér a földrengés, álljunk meg, szálljunk ki és gyalogosan távolodjunk el mindenféle hídtól és alagútból.

A szekrényekre soha ne tegyünk nehéz tárgyakat.

A Pikud háóref által több nyelven közzé tett tanácsok között egy kapitális marhaság is található, nevezetesen az, hogy az óvóhelyen keressünk menedéket. Semmiképpen ne tegyük: az esetleg ráomló épület soktonnás cementblokkjai alóli szabadulás szinte reménytelen.

Ellentétben a légköri jelenségekkel, a földrengések nem jelezhetők előre. Régi tapasztalat szerint mégis van egy természet-adta jelzőnk, éspedig a velünk élő macskák „személyében”. Hosszú percekkel a kipattanó földrengés előtt az állatok rémült rohangálásba kezdenek, az anyák kicsinyeiket igyekeznek menteni. Ezt a viselkedést természetesen más okok is kiválthatják.

♦

Izraelt keletről az úgynevezett „Jordán árok” határolja. Ez az „árok” a több ezer kilométer hosszan elnyúló szír-afrikai törésvonal része. A Jordán folyó, a Kineret tó és a Holttenger ebben a törésvonalban fekszik, délen az Árává hegység, amely Izraelt elválasztja Jordániától, ugyancsak e törésvonalon magasodik. A Vörös tenger vize is egy tektonikai repedésben hullámzik.

Legutóbb 1927-ben pattant ki súlyos földrengés az országban, és jelentős károk keletkeztek életben és vagyonban Söchemben, Tulkaremben, Cfáton és Jeruzsálemben. A károk legfőbb okozója az arab házépítés alacsony színvonala volt. Ezt megelőzően 1837-ben és 1759-ben pusztítottak földrengések a környékünkön. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kilométerekkel a föld felszíne alatt dúló szeizmikus nyugtalanság évszázadonként átlagosan egyszer a felszínre tör. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet ✈ Magasba emelkedünk

A legtöbb héber szó három mássalhangzós gyök kombinálásából lett alkotva.

Akad azonban kivétel. A RÉS-MEM (ר-מ) mássalhangzókból képzett számos kifejezés mind a magassággal van kapcsolatban. (A két mássalhangzó között azért ott rejtőzik egy O vagy U magánhangzót jelző VÁV (ו) is, amely előjöhet „rejtekéből”, mint alább látni fogjuk.)

Az alapszó a „rám” (רם), rövid á-val ejtve. Jelentése magas, fenséges.

A „rámá” (רמה) szó színvonalat is, magaslatot is jelent. (Hangsúly az utolsó á-n.)

Igen gyakori a héber földrajzi nevekben: Ramat Gan (רמת גן), a „Kert magaslata”, vagy Ramat Aviv (רמת אביב), szó szerint a „Tavasz magaslata”. Egyikük sem magasodik túlságosan a közeli Tel Aviv fölé, legfeljebb a telek- és lakásárakban.

A Golán fennsík – Rámát Hágolán (רמת הגולן) viszont 1000 méterrel a tengerszint fölött, északi határán a 2700 méteres magasságba nyúló Hermon heggyel – valódi magaslat.

Az életszínvonal – rámát chájim (רמת חיים) – akkor emberhez méltó, ha magas.

A márom (מרום) ugyancsak magasságot, csúcspontot jelent. Az irodalmi héberben a „sméj márom” (שמי מרום) kifejezésnek „magasságos ég” jelentése van.

A valamikor népszerű férfinév, a Jehorám (יהורם) jelentése: az Örökkévaló magasztos. Rövidebb változata a Jorám (יורם), aki i. e. 850 körül Izrael királya volt.

A „löhárim” ige (להרים) azt jelenti: felemelni. 

A „hárámá” főnév (הרמה) emelést, felemelést jelent. A hárámát koszit (הרמת כוסית) – pohárköszöntő, vagy baráti poharazgatás; a kosz (כוס) poharat, ennek becézett alakja, a koszit (כוסית) pohárkát jelent.

A hámrá’á (המראה) viszont felemelkedést: ezt a szót a mai héber a repülőgép felszállására, magasba emelkedésére alkalmazza. A „repülőgép felszáll” tőmondat héberül így hangzik: hámátosz mámri (המטוס ממריא).

A hitromemut (התרוממות) is felemelkedés, de lelki-szellemi téren. A hitromemut rúách (התרוממות רוח) kifejezés értelme: lelki emelkedettség.

Ugyanez a töve a „trumá” szónak (תרומה), ami a jeruzsálemi Szentélyek idejében a termésből a papi rendnek, azaz a kohanitáknak járó rész volt, amelyet egy szertartás során magasba emeltek. Manapság közcélra felajánlott adományt jelent.  ◙

Héber nyelvoktatás Skype-on, Facebookon is: 

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

A Tóraadás 3330. évfordulójára

Általában “törvény”-ként fordítják a Tóra (תורה) szót, de elsődleges értelme: mutatás, rámutatás.
Már az első mondata rámutat
1. A lét fogalmi alapjaira 
2. A fizika fogalmi alapjaira.
בראשית ברא אלהים את השמים ואת הארץ
Kezdetben teremtette Isten az eget és a Földet
IDŐ______ENERGIA_______TÉR____TÖMEG
Ugye, minden együtt van?