Izrael 70 – 171 • Előkészületek egy kerek évfordulóra

A szándékosan rejtélyeskedő cím jelentése: eddig 171 állam jelentette be, hogy Izrael Állam következő, hetvenedik Függetlenségi Napján valamilyen szinten képviselteti magát. Ez nyilvánvaló jele, hogy Izrael elszigetelődése, ami főképpen az Iszlámot követő országoknak tudható be, lassan, de biztosan oldódik. 

A Földön ma hivatalosan 204 államot tartanak nyilván.

A 70. évforduló ezotérikus jelentőséggel bír: a Szanhedrin, az ókori Izrael legfelsőbb bírósága, másképpen a Vének Tanácsa 70 taggal bírt.

Dávid király 70 évig élt; a trónon fia, Salamon követte, akinek uralkodása alatt a héber állam elérte legnagyobb dicsőségét és földrajzi kiterjedését, "Egyiptom patakától" (a mai Wadi El Aris, a Szináj félsziget keleti határán) az Eufrátesz folyóig.

És, mivel Dávid király sokat háborúzott, ami sok ember halálát okozta, az Isten csak Salamonnak engedte meg, hogy békében uralkodjon, és Jeruzsálemben Templomot emeljen az Örökkévaló Nevének... ◙

Földrengés-gyakorlat Izraelben • Mit tehetünk?

A Polgári Védelem – Pikud háóref – június 13-án, kedden országos próbát tart egy földrengés esetén követendő magatartás, illetve kármentés gyakorlására, amiben az iskolák tanulói is részt vesznek.

Hogyan viselkedjünk, mit tegyünk, amikor megmozdul alattunk a szék, a padló, az ablakok zörögni, remegni kezdenek, a szekrényekre tett tárgyak a padlóra zuhannak?

Aki gyorsan teheti – ki a szabadba! Aki több emeletes épületben tartózkodik, távolodjék el az épület frontját képező külső falaktól és a szekrényektől, amelyek rádőlhetnek. Magas épületekben a folyosón, a lift közelében aránylag a legbiztosabb: a felvonó aknája a legerősebben kiképzett. Az Öbölháborúban, a rakétatámadások idején is ezt javasolták. A kilencvenes évek óta épített házakban a héberül „mámád”-nak nevezett biztonságos szobák is megfelelő védelmet nyújthatnak.

Magát a liftet azonban semmi szín alatt ne használjuk: normális körülmények között sem kellemes benne ragadni!

Ha utcán vagyunk, minél messzebbre távolodjunk el az épületek falaitól: az omlás, vagy a virágcserepek, netán a légkondicionálók (mázgán) lezuhanó külső kompresszor-egységei veszélyesek.

Ha járműben ér a földrengés, álljunk meg, szálljunk ki és gyalogosan távolodjunk el mindenféle hídtól és alagútból.

A szekrényekre soha ne tegyünk nehéz tárgyakat.

A Pikud háóref által több nyelven közzé tett tanácsok között egy kapitális marhaság is található, nevezetesen az, hogy az óvóhelyen keressünk menedéket. Semmiképpen ne tegyük: az esetleg ráomló épület soktonnás cementblokkjai alóli szabadulás szinte reménytelen.

Ellentétben a légköri jelenségekkel, a földrengések nem jelezhetők előre. Régi tapasztalat szerint mégis van egy természet-adta jelzőnk, éspedig a velünk élő macskák „személyében”. Hosszú percekkel a kipattanó földrengés előtt az állatok rémült rohangálásba kezdenek, az anyák kicsinyeiket igyekeznek menteni. Ezt a viselkedést természetesen más okok is kiválthatják.

♦

Izraelt keletről az úgynevezett „Jordán árok” határolja. Ez az „árok” a több ezer kilométer hosszan elnyúló szír-afrikai törésvonal része. A Jordán folyó, a Kineret tó és a Holttenger ebben a törésvonalban fekszik, délen az Árává hegység, amely Izraelt elválasztja Jordániától, ugyancsak e törésvonalon magasodik. A Vörös tenger vize is egy tektonikai repedésben hullámzik.

Legutóbb 1927-ben pattant ki súlyos földrengés az országban, és jelentős károk keletkeztek életben és vagyonban Söchemben, Tulkaremben, Cfáton és Jeruzsálemben. A károk legfőbb okozója az arab házépítés alacsony színvonala volt. Ezt megelőzően 1837-ben és 1759-ben pusztítottak földrengések a környékünkön. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kilométerekkel a föld felszíne alatt dúló szeizmikus nyugtalanság évszázadonként átlagosan egyszer a felszínre tör. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet ✈ Magasba emelkedünk

A legtöbb héber szó három mássalhangzós gyök kombinálásából lett alkotva.

Akad azonban kivétel. A RÉS-MEM (ר-מ) mássalhangzókból képzett számos kifejezés mind a magassággal van kapcsolatban. (A két mássalhangzó között azért ott rejtőzik egy O vagy U magánhangzót jelző VÁV (ו) is, amely előjöhet „rejtekéből”, mint alább látni fogjuk.)

Az alapszó a „rám” (רם), rövid á-val ejtve. Jelentése magas, fenséges.

A „rámá” (רמה) szó színvonalat is, magaslatot is jelent. (Hangsúly az utolsó á-n.)

Igen gyakori a héber földrajzi nevekben: Ramat Gan (רמת גן), a „Kert magaslata”, vagy Ramat Aviv (רמת אביב), szó szerint a „Tavasz magaslata”. Egyikük sem magasodik túlságosan a közeli Tel Aviv fölé, legfeljebb a telek- és lakásárakban.

A Golán fennsík – Rámát Hágolán (רמת הגולן) viszont 1000 méterrel a tengerszint fölött, északi határán a 2700 méteres magasságba nyúló Hermon heggyel – valódi magaslat.

Az életszínvonal – rámát chájim (רמת חיים) – akkor emberhez méltó, ha magas.

A márom (מרום) ugyancsak magasságot, csúcspontot jelent. Az irodalmi héberben a „sméj márom” (שמי מרום) kifejezésnek „magasságos ég” jelentése van.

A valamikor népszerű férfinév, a Jehorám (יהורם) jelentése: az Örökkévaló magasztos. Rövidebb változata a Jorám (יורם), aki i. e. 850 körül Izrael királya volt.

A „löhárim” ige (להרים) azt jelenti: felemelni. 

A „hárámá” főnév (הרמה) emelést, felemelést jelent. A hárámát koszit (הרמת כוסית) – pohárköszöntő, vagy baráti poharazgatás; a kosz (כוס) poharat, ennek becézett alakja, a koszit (כוסית) pohárkát jelent.

A hámrá’á (המראה) viszont felemelkedést: ezt a szót a mai héber a repülőgép felszállására, magasba emelkedésére alkalmazza. A „repülőgép felszáll” tőmondat héberül így hangzik: hámátosz mámri (המטוס ממריא).

A hitromemut (התרוממות) is felemelkedés, de lelki-szellemi téren. A hitromemut rúách (התרוממות רוח) kifejezés értelme: lelki emelkedettség.

Ugyanez a töve a „trumá” szónak (תרומה), ami a jeruzsálemi Szentélyek idejében a termésből a papi rendnek, azaz a kohanitáknak járó rész volt, amelyet egy szertartás során magasba emeltek. Manapság közcélra felajánlott adományt jelent.  ◙

Héber nyelvoktatás Skype-on, Facebookon is: 

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com