Jom kippur napja: kippur, káppárá – miről is van szó?

Péntek este kezdődik és szombat estig tart Jom Kippur napja, amit magyarul Engesztelés Napjának neveznek. Ez a Szombatok Szombatja és az idén valóban szombatra esik. Ez az egyetlen alkalom, amikor szombaton szabad, sőt, kell böjtölni.

A jom (יוֹם) napot jelent, a kippur (כִּפּוּר) pedig engesztelést, vezeklést, rossz tettért, károkozásért való önkéntes jóvátételt, váltságot.

Hasonló a jelentéstartalma a héberben a káppárá (כַּפָּרָה) szónak, ami maga az engesztelő áldozat. A „bűnbak”, héberül „száir löázázél” (שָׂעִיר לַעֲזָאזֵל), egy bakkecske volt, amelyre a kohén hágádol, a főpap Jom Kippurkor, a jeruzsálemi Templomban kézrátétellel ráruházta Izrael bűneit, majd kiűzték a sivatagba.

Az ősi szertartást ma az ortodox zsidóságnál a „kakaspörgetés” helyettesíti, amikor egy kakast (vagy tyúkot) a fej fölött megforgatnak, és a „ze chálifáti, ze tmuráti, ze káppáráti” (זה חליפתי, זה תמורתי, זה כפרתי), vagyis „ez az én helyettesítőm, váltságom” (a három szó itt ugyanazt jelenti) szavak kíséretében rátestálják a bűnöket. A szárnyast ezután vagy a szegényeknek adják, vagy a család fogyasztja el. A modern ortodoxok a baromfi helyett marokban tartott pénzt forgatnak a fejek fölött, amit jótékony célra ajánlanak fel.

Jom Kippur előtt a városok utcáin „pidjon kapparot” (פדיון כפרות) – vagyis a káppárá megváltására szolgáló asztalkák tűnnek fel, mögöttük kipát viselő férfiak, akik fenti célra fogadnak el kisebb-nagyobb pénzösszegeket. Ezeket a pénzeket is jótékony célra fordítják.

A jom-kippuri szertartás „mellverdeső” viduj (וידוי) bűnvallomás-imájában hangzik el a Fennvalóhoz a kérés: bocsáss meg nekünk, töröld el nekünk, írd jóvá nekünk: héberül szlách lánu, m’chál lánu, káppér lánu (סְלַח לָנוּ, מְחַל לָנוּ, כַּפֵּר לָנוּ).

Ma átvitt értelemben ma az a „káppárá”, aki más hibájáért lakol. 

A káppárá kifejezést a keleti zsidók kedveskedő „kis szentem” értelemben használják.

A kófer (כּוֹפֶר) szó váltságdíjat, pénzen való megváltást jelent. Ez lehet foglyok kiváltása, fejpénz fizetése.

A kófer hájisuv (כופר הישוב) önkéntes gyűjtőakció volt 1938-tól – ekkor volt az arab lázadás csúcsa – 1948-ig, az állam megszületéséig, amit a „jisuv”, az ország zsidó népessége adott össze a fegyveres önvédelem anyagi kiadásainak a fedezésére.

Az eltörlés fogalma jelenik meg a „kofér” (כּוֹפֵר) kifejezésben is: ez viszont tagadást jelent. „A vádlott tagadta bűnösségét” – olvashatjuk héberül: „háneesám káfár böásmá” (הנאשם כפר באשמה). Súlyosabb értelmű a „káfár böikár” (כפר בעיקר) kifejezés: „tagadta Isten létezését”. (Az ikár – elv: itt a hit vezérelvére utal.)

A „kfirá” (כפירה) – istentagadás.

Ugyanezekkel a betűkkel írjuk az oroszlánkölyköt jelentő kfir (כפיר) szót, ami ritka férfinév is. Kfir volt a neve az Izraelben, a Légierő számára 1975-től előállított sugárhajtású vadászbombázó repülőgépnek is.

Fenti jelentésekkel nem hozható kapcsolatba, de még mindig ugyanezekkel a betűkkel írjuk a falut jelentő „kfár” (כפר), de a fagy értelmű „kfor” (כפור) szót is, amely utóbbira mostanában némi nosztalgiával gondolunk.

Adja a Jóisten bűneink és hibáink megbocsátását, sorsunknak jóra megpecsételését a Nagy Könyvben – és bűnbakok többé ne legyünk. ◙ 

Lövöldözéses terrorakció Jeruzsálem mellett • Három halott, egy súlyos sebesült Har Adar településen • A tettes a szomszéd arab falu lakosa volt – lelőtték

Kedden reggel a Jeruzsálemtől 15 kilométerre, nyugatra fekvő Har Adar település bejáratánál a határőrök gyanúját felkeltette egy palesztin arab, aki a településre belépni készülő munkások között érkezett. Amikor az észrevette, hogy figyelik, inge alól pisztolyt rántott és a határrendőrökre lőtt. 

A megtámadott határrendőrök rálőttek, de addig négyen közülük megsebesültek, két civil biztonsági őr és Solomon Gavriah határrendőr törzsőrmester (20) halálosan, egy további személy súlyosan. A lövöldözésben a támadó, a 37 éves Nimer Dzsamal a szomszédos Beit Szurik palesztin faluból is életét vesztette. Nimer Dzsamal érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezett, és már korábban is dolgozott Har Adarban. A négygyerekes apa saját feleségével is kegyetlenkedett, úgy, hogy az gyermekeit hátrahagyva Jordániába menekült előle.

A hadsereg körülvette a palesztin falut, ahonnan a gyilkos kiindult, és a közeljövőben lerombolják a házát.

A Hamasz üdvözölte az újabb gyilkos támadást, és azt az "El Aksza intifáda új szakaszának" nevezte. 

A történtek után felvetődik a kérdés: hogyan volt lehetséges, hogy a terrorista egy ócska, rozsdás pisztoly fél tárját ki tudta üríteni automata fegyvert viselő katonákra és őrökre, amíg azok észbe kaptak és visszalőttek?! ◙

Forrás: a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió hírei és hírportálja

Fedezd fel a héber nyelvet • Néhány szó a tiszteletről

Tovább lépünk a héber szavak zömét alkotó hármas gyökök rejtélyeinek a kutatásába. Előttünk a KÁF (כ) – BÉT (ב) – DALET (ד) hármas, amelyben a héber nyelv logikus építkezése meglepő  összefüggéseket rejt.

Kol hákávod –כל הכבוד  – halljuk gyakran az elismerést kifejező szólást. Szószerinti, esetlen fordítása: minden tisztelet, amiből a kávod a tisztelet. A kávod – כבוד – jelentése: tisztelet, tisztesség, becsület, tekintély. A rabbi megszólítása: kvod háráv. A bíróé: kvod hásofét, illetve kvod hásofetet, ha bírónővel állunk szemben.

A mechubád – מכובד – jelentése: tisztelt, becsült.

A kóved – כובד – szó „súly” jelentésű. „Merkáz hákóved” – מרכז הכובד – súlypont, a „kóved ros” – כובד ראש – pedig megfontoltságot jelent, azt, hogy a „ros”, a fej helyesen mérlegeli a dolgok súlyát.

A „kávéd” – כבד – jelentése nehéz, súlyos. Nőnemben „kvédá” – כבדה. (Ugyanez a „kávéd” májat is jelent: azonos alakú, eltérő jelentésű szavakról van szó, mint a magyarban az ég-ég, vár-vár stb. párok.)

A „kvudá” – כבודה – szóval a repülőtéren találkozhatunk: a reptériek ezzel a szóval illetik az utas csomagját, amit felvihet (vagy nem) a gépre. A „kvidá” – כבידה – viszont a fizikából ismert nehézkedési erő, vagyis a gravitáció.

A „kvédut” – כבדות – nehézkességet jelent, beszédben, járásban, netán felfogásban.

A „háchbádá” – הכבדה – súlyosbodást jelent, például beteg állapotával kapcsolatban, de ha a meteorológiai jelentés úgy szól, hogy „háchbádá böómesz háchom” (הכבדה בעומס החום) – akkor a hőterhelés súlyosbodásáról ad hírt.

Egyértelmű rokonszenv övezi a „kibud” – כיבוד – szót. Étellel kínálás a jelentése. Meghívók alján gyakori kedvcsináló a „kibud kál” – כיבוד קל – megjegyzés, vagyis könnyű ételkínálás: szendvicsek, aprósütemények teszik vonzóvá a mégoly unalmas társaságot vagy értekezletet is.

A Tízparancsolat ötödik parancsolata a „Tiszteld apádat és anyádat”. Az eredeti héber „Kábéd et ávichá vöet imechá” – כבד את-אביך ואת-אמך  – „kábéd” szava nem csak a tanulmányunkban első „tiszteletre” vonatkozik, hanem az utolsóra, a „megkínálásra” is. Bizony, az van benne, hogy kínáld étellel (is) idős, önmagát már eltartani nem képes szülődet!

Vajon miért lett ez a parancsolat az első öt közé sorolva, amelyek az Istennel kapcsolatos parancsolatok? (A másik öt az ember és ember közti együttélést szabályozza: Ne gyilkolj, ne lopj, stb.)

Itt a legmagasabb szférákhoz értünk...

A héber szavak betűi számértékeket is képviselnek. Az ALEF az 1, a BÉT a 2, a GIMEL a 3, és így tovább, mígnem a JUD-nál elérünk a 10-hez. A következő betű, a KAF a 20, a LAMED a 30, stb.

Nos, a kábéd (KÁF – BÉT – DALET) számértéke (gimátriának hívják a zsidó ezotérika művelői) – 26. Ugyanannyi, mint Isten kimondhatatlan neve, a JHVH számértéke: 26.

Ezek szerint szüleink tisztelete és megkínálása öreg korukban EGYENLŐ az Isten tiszteletével! ◙

Héber nyelvtanítás (Skype-on is)

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com